Szívderítő

A szívbetegségekre vonatkozó kivizsgálások és kezelések száma csaknem kétharmadával esett vissza 2020 tavaszán az egy évvel korábbiakhoz képest - áll egy januárban publikált tanulmányban. A jelentős csökkenésért a koronavírusjárvány egészségügyi ellátórendszerre gyakorolt hatása tehető felelőssé.

Az infarktusos esetek 75 százaléka "első szívinfarktus", és ez megnehezíti a tünetek megjelenése utáni gyors reagálást. Ráadásul szívinfarktusok 45 százaléka úgynevezett "csendes" típus, ez pedig azt jelenti, hogy az azt elszenvedők jelentős része összetéveszti a tüneteket az emésztési zavarral vagy akár az influenzával.

A nyújtás sokkal jobban csökkenti a vérnyomását a már eleve hipertóniával élőknél vagy azoknál, akiknek emelt szintű kockázata van a magasvérnyomás-betegség kialakulásának - olvasható egy kanadai tanulmányban.

A nagyobb artériákban lévő kalciumlerakódás előrejelzi a szívinfarktus vagy a stroke jövőbeli kialakulását - írják frissen megjelent tanulmányukban ausztrál kutatók.

A szívbetegeket régen kifejezetten eltiltották a mozgástól, az utóbbi évtizedekben azonban sorra igazolták a kutatások azt a tényt, hogy a rendszeres testmozgás a már kialakult szívbetegségre is jó hatással van. De vajon hogyan fogjon bele a mozgásba az, aki szívproblémákkal él?

Minél hosszabb idő telik el a szívinfarktus tüneteinek megjelenése és a kezelés (artériatisztító perkután koronária intervenció) között, annál nagyobb mértékben károsodik a szívizom. De honnan lehet tudni, hogy mikor kell azonnali orvosi segítséget kérni?