"Régóta úgy gondoljuk, hogy meghatározza a szervezet energiafelhasználását, hogy mikor eszünk" - mondta dr. Nisa M. Maruthur, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem docense. "A legkorábbi kutatások nem követték a kalóriabevitel idejét, ezért nem volt világos, hogy akik már korai napszakban is ettek, azok vajon kevesebb kalóriát fogyasztottak-e el. A jelenlegi kutatásban csak annyit változtattunk a módszeren, hogy megfigyeltük azt is, hogy mikor esznek a vizsgálatban részt vevők."
Dr. Maruthur és kollégái 41 túlsúlyos személyt figyeltek meg a 12 hetes kutatásban. A legtöbb vizsgálati alany (90 százalék) színes bőrű nő volt, akik prediabéteszes állapotban voltak, vagy cukorbetegségben szenvedtek, az átlagéletkoruk 59 év volt. A megfigyelt személyek közül 21 fő szoros időbeosztáshoz kötött étrendet követett, minden étkezésük a nap meghatározott órájához volt kötve, valamint délután 1 óra előtt kellett elfogyasztaniuk a napi kalóriamennyiségük 80 százalékát. Délutánra, estére alig maradt megehető élelmiszer a napi adagjukból. A másik csoportba a maradék 20 fő került, ők az általánosan megszokott időben ettek a nap 12 órájában, különösebb időbeosztás nélkül, ám arra kérték őket, hogy a napi kalóriamennyiségük felét délután 5 óra után fogyasszák el.
Minden résztvevő ugyanazt az előre elkészített, egészséges ételt fogyasztotta, amelyet a kutatásszervezők biztosítottak a számukra - csak más időbeosztásban. A testsúlyt és a vérnyomást megmérték a kutatási időszak elején, majd a 4., a 8. és végül a 12. héten.
Mindenki fogyott, és a vérnyomásuk is csökkent
Az adatelemzés során azt figyelték meg, hogy az összeállított, egészséges étrend betartásával mindkét csoport tagjai fogytak, és a vérnyomásuk is csökkent attól függetlenül, hogy mikor ették meg az élelmiszereket. "Azt gondoltuk, hogy a korai étkezésre kért csoport tagjai többet fognak fogyni, azonban ez nem következett be. Semmi különbséget nem jegyeztünk fel azok között, akik a napi kalóriamennyiségüket a nap első vagy második felében fogyasztották el. Továbbá a vérnyomáscsökkenésben sem találtunk különbséget" - mondta dr. Maruthur.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A kutatók most még több adatot gyűjtenek a vérnyomásértékekről, ezeket 24 órán keresztül fogják rögzíteni, és a begyűjtött vérnyomásadatokat össze fogják vetni az elemzés során a szoros időrendhez kötött vizsgálati alanyok vércukor-, inzulin- és hormonszintjével. "Ezeknek az adatoknak az összesítése segíteni fog minket abban, hogy még pontosabban megértsük, miként hat az étkezési időrend a kalória-anyagcserére" - mondta dr. Maruthur.
