Az Európai Kardiológiai Társaság 2018-as konferenciáján nyilvánosságra hozott kutatási eredmények szerint azokat az embereket, akiknek sok a mély homlokráncuk, több, mint amennyi az ő korukban tipikus lenne, jobban fenyegeti a szív- és érrendszeri betegségben való elhalálozás veszélye. A homlokráncok felmérése a kockázatbecslés egyszerű, költséggel nem járó módja - mondta el dr. Yolanda Esquirol, a franciaországi Centre Hospitalier Universitaire de Toulouse professzora, a kutatás vezetője.
Hozzátette, a szív- és érrendszeri betegségek hagyományos kockázati tényezői, például a magas koleszterinszint vagy a magas vérnyomás, nem járnak látható vagy érezhető tünetekkel, így ez az egyszerű, olcsó és fájdalommentes teszt akár életet is menthet, ha a beteg időben kap az egészséges életmódra vonatkozó tanácsot az orvosától. A megelőző intézkedések között ott lehet például az egészséges étkezésre és a rendszeres sportra vonatkozó tanácsadás, valamint a klasszikus kockázati tényezők, például a vérnyomás, a vérzsírszint és a vércukorszint ellenőrzése.
Kor és kockázat
A szív- és érrendszeri betegségek kockázata az idő múlásával emelkedik, de az életmódbeli és az orvosi természetű megelőzés segíthet csökkenteni a rizikót. Az igazi kihívás abban rejlik, hogy az orvosok időben kiszűrjék a magas kockázatú pácienseket.
A tanulmány szerzői szerint a korábbi kutatások az idősödés látható jelei közül többet is elemeztek, hogy kiderüljön, ezek előrejelezhetik-e a várható szív- és érrendszeri kockázatot. A szem körüli szarkalábak, amelyek egyébként nemcsak a korosodás, hanem az arc mozgása következtében is létrejöhetnek, nem mutattak összefüggést a szív- és érrendszeri kockázattal. A szív- és érrendszeri betegségek rizikójával viszont összefüggést mutatott a férfias kopaszodás, a fülcimpán található árkok, a xanthelasma, vagyis az arcon található kis koleszteringyülemek jelenléte, ám a halálozás kockázatáról ezek sem árultak el semmit.
A mostani tanulmány szerzői 3200 dolgozó felnőtt esetében vizsgálták a homlokon levő ráncok és a szív- és érrendszeri halálozás kockázatának esetleges összefüggéseit. A résztvevőknek, akik a vizsgálat kezdetekor 32, 42, 52 és 62 évesek voltak, a ráncaik mennyisége és mélysége alapján pontokat adtak: akin nem találtak mély homlokráncot, nulla pontot kaptak, míg a sok mély ránc három pontot kapott.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vizsgálat résztvevőinek egészségi állapotát 20 évig követték. Ez idő alatt 233 haláleset történt, különböző okokból. Az elhunytak 15,2 százaléka két-három pontot kapott a vizsgálat kezdetekor, 6,6 százalékuk egy, és 2,1 százalékuk nulla pontot.
A kutatók szerint akinek egy pontja volt, a szív- és érrendszeri eredetű halálozás kicsivel nagyobb kockázatával nézett szembe, mint a nulla pontosak. A kettő és három pontot kapott résztvevők esetében viszont közel tízszeres volt a halálozási kockázat a nulla pontosakhoz képest, miután az eredményeket kor, nem, iskolai végzettség, dohányzás, vérnyomás, pulzusszám, cukorbetegség és vérzsírszint szerint korrigálták. Vagyis minél magasabb volt a ráncokra adott pontszám, annál magasabb volt a halálozási kockázat is.
Egyszerű és semmibe nem kerülő módszer
A ráncok elemzése nem jobb módszer, mint a kockázatbecslés eddigi módjai, viszont egyetlen pillantás alatt elvégezhető, és korábban jelzi a növekvő rizikót, mint a vérnyomásmérés vagy a lipidprofil vizsgálata. A kutatók még nem tudják, mi lehet a háttere a kapcsolatnak, amely akkor is fennmarad, ha olyan tényezőket is figyelembe vesznek, mint például a munkahelyi stressz. Az elméletük szerint az érelmeszesedéshez lehet köze a dolognak, a plakkok felhalmozódása az erekben pedig a szív- és érrendszeri betegségek komoly kockázati tényezője. Lehet, hogy a kollagéntermelés és az oxidatív stressz is szerepet játszanak az összefüggés kialakulásában. De az is lehetséges, hogy a homlok erei olyan vékonyak, hogy fokozottan érzékenyek a plakklerakódásra, így az erek öregedésének korai jelzőévé válhatnak.
Ez is érdekelhet
Mivel ez az első vizsgálat, amely összefüggést állapít meg a homlokráncok és a szív- és érrendszeri kockázat között, az eredményeit további vizsgálatoknak kell megerősíteni, ám az orvosok kiegészíthetik vele a kockázatbecslés hagyományos módszereit. Különösen azért, mert semmibe sem kerül és kockázata sincsen.
