A témában folytatott kutatások hét olyan életmódbeli tényezőre, illetve szabályra mutatnak rá, amelyek betartásával látványosan csökkenhetne a szívbetegségek, a stroke és a demencia kockázata - írja az Amerikai Szív Társaság (AHA) honlapja . Ezek közé tartozik:
- a dohányzás mellőzése,
- az egészséges táplálkozás,
- a rendszeres testmozgás,
- az egészséges testsúly megtartása,
- a vércukor-,
- vérnyomás-
- és koleszterinszint egészséges tartományban tartása.
"Ha ezeket az ajánlásokat egyszerűbb lenne betartani, akkor a szívbetegségek előfordulási aránya 80 százalékkal csökkenne. Ugyanis kutatások szerint a szívbetegségek nagyjából 80 százaléka megfelelő életmóddal megelőzhető, és ugyanez igaz a stroke -ra is" - mondta el dr. Roger Blumenthal, a Johns Hopkins Egyetem kardiológus professzora.
Dr. Blumenthal szerint a probléma egy részének kiváltója a felgyorsult életvitelünk. Az emberek egy része nem tud elég jól "zsonglőrködni" az idejével, energiájával, így képtelen betartani az összes ajánlást. "A lépések betartásának egy része önfegyelmet és önkontrollt igényel" - tette hozzá Dolores Albarracin, az Illinois-i Urbana-Champaign-i Egyetem pszichológiaprofesszora. "Nem csak egy egyszeri feladatról van szó, mint például egy oltás beadatása, amit hamar letudhatunk, majd egy évre el is felejthetünk". Állandó rutinkialakítására lenne szükség, ez pedig gyakran elveszi az emberek kedvét.
Blumenthal professzor azt javasolja, hogy a célokat bontsuk kisebb, elérhetőnek tűnő részcélokra. Ha például túl nehéznek tűnik kellő időt találni a testmozgásra, akkor eleinte iktassunk be csak 10 perces edzésszüneteket a napirendünkbe. Ugyanez a trükk működhet a fogyás esetében is. "Gondoljuk át, hogy hol tudnánk lefaragni napi 300-400 kalóriát az étrendünkből. Például csökkentsük az adagok méretét, vagy együnk lassabban, így még azelőtt jóllakhatunk, hogy túlennénk magunkat."
Ugyancsak nehézséget jelent az egészségmegőrzés terén, hogy ennek érdekében élvezetes tevékenységeket is el kell hagynunk, vagy legalább vissza kell fognunk a mindennapokban. "Nem egyszerűen arra kérjük az embereket, hogy vegyenek fel egy új szokást, hanem arra is, hogy harcoljanak valami ellen, ami a múltban számukra élvezetes volt" - magyarázta Dolores Albarracin. "Konkrét példával élve: ha egy ételt nagyon finomnak találunk, akkor nehéz mértékletesnek maradnunk még akkor is, ha egyébként tudjuk, hogy nem tesz jót az egészségünknek."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
"Létezik egy olyan módszer, amely révén kérdések segítségével parancsolhatunk megálljt magunknak. Ha például étteremben vagyunk, és a felszolgáló megkérdezi, hogy milyen desszertet szeretnénk, akkor kérdezzük meg magunktól, hogy a mai napba egyáltalán belefér-e még, hogy desszertet is együnk. Be kell építenünk a gondolkodásunkba, hogy a válasz lehet az is: köszönöm, nem kérek desszertet" - tanácsolja a pszichológus. Alternatív megoldásként a listaírás is szóba jöhet. Ezúttal azonban ne a fontos teendőinket írjuk össze, hanem azokat a dolgokat, amelyeket nem szabad megtennünk. "Át kell alakítanunk a céljainkat. Megszoktuk, hogy azért kapunk jutalmat, amit megteszünk (tehát sportolunk, több zöldséget eszünk), nem pedig azért, amit nem teszünk meg (nem eszünk minden nap édességet, nem dohányzunk)" - mutatott rá Albarracin.
