A vérnyomás az az erő, amellyel a vér mozog a véredényekben, a szívritmus pedig azt jelenti, hogy egy perc alatt hányszor ver a szívünk. Mindkettő jelzi, jelezheti az egészségi állapotunk változását. Fontos, hogy a vérnyomás és a szívritmus nem feltétlenül emelkedik azonos mértékben! Az emelkedő szívritmus (pulzus) nem emeli a vérnyomásunk is ugyanolyan mértékben. Ha a szívünk egy perc alatt többször ver a nyugalmi állapothoz képest, akkor az egészséges véredények kitágulnak, hogy minél több vér minél könnyebben tudjon keresztüláramolni rajtuk - ez természetes reakció. Amikor sportolunk, edzünk, akkor a szívünk felgyorsul, és ennek következtében több vér jut az izmokba - akár duplára is nőhet a pulzus, míg a vérnyomásunk csupán enyhén emelkedik meg.
A szívritmus és a testedzés
A vérnyomásról szóló diskurzusokban gyakran emlegetik a szívritmus és a testedzés kapcsolatát. A pulzus célértéke az életkoron alapul, és abban segít, hogy ellenőrizni tudjuk az edzés intenzitását.
- Ha megmérjük a pulzusunkat a fizikai aktivitás előtt, közben és után, akkor azt tapasztaljuk, hogy az edzés alatt megemelkedik a értéke.
- Minél nagyobb az edzés intenzitása, annál jobban emelkedik a szívritmus.
- Ha abbahagyjuk az edzést, a pulzus nem csökken le azonnal a normál (nyugalmi) értékre.
- Minél edzettebb valaki, annál hamarabb tér vissza a szívritmus a nyugalmi értékre.
Mennyi a normális?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A felnőttek esetében az egészséges nyugalmi pulzusszám percenként 60 - 100 között van, az átlagos érték a 72-76. Ilyenkor a szív normális kapacitással dolgozik, a vér hatékonyan kering a testben. Ha a pulzus tartósan efölött van (nyugalmi állapotban) akkor az növeli a szívelégtelenség, a vérrögök és egyéb problémák kockázatát.
Ha túl lassú a pulzus, akkor nem biztos, hogy ez elegendő lesz a vér megfelelő sebességű keringetésére. A nyugalmi 60 (egyes források szerint 50) alá csökkenése a bradycardia - kivéve, hogy ha sportolónál mérik.
A bradycardia tünete lehet:
- kimaradó dobbanások,
- gyengeség, romló teljesítmény,
- szédülés, esetleg eszméletvesztés.
A magas vérnyomás növeli a szívinfarktus, stroke , szívelégtelenség, veseelégtelenség kockázatát, a magas pulzus hátterében viszont állhat pajzsmirigybetegség, gyulladás, vérszegénység is.
Ez is érdekelhet
Mindenesetre akár a vérnyomásérték tér el a normálistól (szédeleg, erőtlen), akár a pulzus (szapora szívdobogás vagy mellkasi szorongás gyötri), konzultáljon a háziorvosával - most csak telefonon.
