Az Amerikai Szív Társaság Hypertension című folyóiratában szeptember közepén publikálták annak a kutatásnak az eredményeit, amelyben a stresszre reagáló norepinefrin, epinefrin, dopamin és kortizol hormonok szintjét elemezték vizeletmintákban. A vizsgálatban korábbi kutatási eredményeket is áttekintettek, és megállapították, hogy a felhalmozódó napi stressz és a traumák okozta stressz növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Egyre több kutatás világít rá egyébként, hogy igenis befolyásolhatja a szívünk és az agyunk egészséges működését a lélek, a szív és a test kapcsolata, vagyis a pszichikumunk egészségi állapota.
A korábbi kutatások elsősorban aszoknak a pácienseknek a stressz-szintjére fókuszáltak, akiknek már megvolt a magasvérnyomás-betegségük, viszont hiányzott a kutatásokból azoknak a felnőtteknek a vizsgálata, akiknek még nem volt magas vérnyomásuk - mutatott rá dr. Kosuke Inoue, a tanulmány szerzője. "Fontos, hogy a teljes lakosság körében is megvizsgáljuk a stressz hatásait, mert ezzel új információkat kapunk arról, hogy a stresszhormonok rutinszerű mérésével meg lehet-e előzni a magas vérnyomás és más keringési betegségek kialakulását" - mondta dr. Inoue, a Kyotói Egyetem docense, valamint a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem Fielding Közegészségügyi Karának epidemiológus kutatója.
A kutatás részletei
Dr. Inoue kutatócsoportja 412 New York-i és Los Angeles-i felnőtt négy stresszhormonját mérte meg. "Bár mindegyik hormont a mellékvese termeli, eltér a szerepük és a működésük, amivel a keringési rendszerre hatnak, tehát fontos, hogy megtudjuk, hogy egyenként hogyan hatnak a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri események kialakulására" - magyarázta dr. Inoue.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatás kezdetekor normális vérnyomású, 48-87 év közötti pácienseket több mint egy évtizedig követték. Körülbelül hét év múlva, minden alkalommal, amikor a vizsgálati alanyok stresszhormonjainak a szintje megduplázódott, a magas vérnyomás kialakulásának a kockázata 21-31 százalékkal nőtt meg. Tizenegy év múlva, minden alkalommal, amikor a kortizolszint megduplázódott, a kutatók azt figyelték meg, hogy 90 százalékkal emelkedett meg a mellkasi fájdalom, a szívinfarktus vagy a stroke kockázata, illetve ugyanilyen arányban nőtt meg az artériatágító beavatkozások szükségessége is. A többi három hormon és a szív- és érrendszeri események között ebben a hosszú távú nyomon követési időszakban már nem figyeltek meg jelentős összefüggést.
Ez is érdekelhet
"A következő kutatás központi kérdése az lesz, hogy vajon melyik népességi csoportban lesz szükség a stresszhormonok rendszeres mérésének bevezetésére" - vetette fel dr. Inoue. "Jelenleg ezeket a hormonokat csak akkor mérjük, ha magas a vérnyomása a páciensnek, vagy valamilyen más szív- és érrendszeri háttérbetegsége van. Ha viszont a magas vérnyomás betegség és más szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez a népesség szélesebb körében is hozzájárulnak ezek a vizsgálatok, akkor a jelenleginél lényegesen nagyobb körben és gyakrabban kellene mérni a stresszhormonok szintjét" - így a szakember.
