Az alapproblémát a feltételezések szerint az okozza, hogy az inzulinhormonra csökken a válaszkészség, vagyis inzulinrezisztencia alakul ki. Ennek hosszú távú fennállása esetén kifejlődik a tünetegyüttes, és végső soron az elváltozások, rizikófaktorok fennállása következtében pedig megbetegedhet a szervezet és életveszélyes állapot alakulhat ki.
Az alább felsorolt kockázati tényezők együttes jelenléte nagyban megnöveli a koszorúérbetegség, a stroke (agyvérzés) és a cukorbetegség kialakulásának esélyét.
Mi ez a négy, veszélyt jelző betegség?
A metabolikus szindróma diagnózisát akkor mondhatjuk ki, ha a felsorolt kockázati tényezők közül legalább három fennáll.
Forduljon orvoshoz, ha tudomása szerint a metabolikus szindróma egy komponense jelen van már önnél: magas vérnyomás , magas koleszterint , alma típusú (hasi) elhízás, vagy magas vércukorszint. Ha egy komponens megvan, akkor előfordulhat, hogy a több is érint minket, csak még nem tudunk róla. Minél több komponens van jelen, annál nagyobb a betegség egészségügyi kockázata.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha valakinek metabolikus szindrómája van, vagy megjelent annak bármelyik komponense, akkor annak változtatnia kell az életmódján! Először is az étkezést változtassuk meg, több zöldséget, gyümölcsöt fogyasszunk és kevesebb szénhidrátot, azokból is a lassan felszívódókat. A nehéz, zsíros húsok helyett baromfiféléket együnk párolva vagy roston, és fogyasszunk több halat, főleg Omega-3 zsírsavakban gazdag tengeri halakat, és az édesvízi halak közül például busát.
Mozogjunk többet, sétáljunk legalább napi 1-2 kilométert tempósan. Az ajánlott mennyiség napi 10000 lépés, ami könnyen összejön a mindennapi teendőkkel és egy kis plusz sétával. Kövessuk a fokozatosság elvét!
Ez is érdekelhet
Beszéljünk háziorvosunkkal és fogadjuk meg a tanácsait, szedjük be pontosan a felírt gyógyszereket!
