A kutatást az Amerikai Szív Társaság Circulation című folyóiratában publikálták , és azt foglalják össze benne , hogy a hasi zsír és az elhízás többi tényezője miként hat a szív egészségére. "A hasi zsír és a kardiológiai következmények összefüggéseit vizsgáló kutatásokból kiderül, hogy a zsigeri zsírszövet (A hasi zsírt zsigeri zsírszövetnek is nevezik) egyértelmű kockázati tényező" - jelentette ki a tanulmány szerzői közösségének vezetője, dr. Tiffany Powell-Wiley, aki a marylandi Bethesdában lévő Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet Az Elhízás és a Kardiovaszkuláris Kockázat Társadalmi Tényezői Laboratórium vezetője.
A szakértők azt ajánlják, hogy az orvosi viziteken a hasi mérőszámokat és a testtömeg-indexet is határozzák meg, mert még a BMI alapján egészséges testsúlyú embereknél is lehet kiemelkedő a szívbetegség kockázata. A hasi elhízás során a máj körül is zsír halmozódik fel, ez pedig gyakran okoz úgynevezett "nem alkoholos zsírmájat", és ez is növeli a szív- és érrendszeri betegség kockázatát.
Világszerte hozzávetőlegesen 3 milliárd ember túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás, mint népbetegség, egy sor krónikus elváltozást és szív- és érrendszeri betegséget okoz világszerte - mondta dr. Powell-Wiley. Az elhízás különösen erős összefüggést mutat a szívkoszorúér-betegség és a kardiovaszkuláris betegségek miatti halálozás magas kockázatával. Ráadásul hozzájárul a magas koleszterinszint , a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és az alvási rendellenességek kialakulásához. Az elemzésben azt is kimutatták, hogy a BMI-értékük alapján elhízottnak számító, ám kevés hasi zsírral rendelkező embereknek alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségkockázatuk.
Az egészségügyi ajánlások szerint heti legalább 150 perc fizikai aktivitás megfelelően képes csökkenteni a hasi zsír felhalmozódását, ráadásul a kutatásban arra is rájöttek, hogy a fizikai aktivitás idejének a növekedésével nem nő arányosan a hasi zsírvesztés mértéke. Azt is kimutatták, hogy önmagában a testmozgás, különösen megfelelő diétával párosítva, bizonyos körülmények esetén úgy csökkenti a hasi zsír tömegét, hogy a testtömeg nem változik. Az életmódváltás miatti fogyás ráadásul javítja a vércukorszintet , a vérnyomást , a triglicerid- és a koleszterinszintet (ezeknek a tényezőknek az összessége okozza a metabolikus szindrómát). Ráadásul a hasi zsírvesztéssel járó fogyás csökkenti a gyulladásokat, javítja a véredények működését és javít a nem alkoholbetegség miatt kialakuló zsírmáj állapotán is. Az kutatásban azt is kimutatták, hogy az intenzív fogyás ráadásul még a pitvarfibrillációt (remegő, szabálytalan szívritmust) is enyhítheti. Az elhízás a pitvarfibrillációs esetek ötödéért felelős.
Ez is érdekelhet
Ez az új kutatási jelentés összefoglalja az elhízás, különösen a hasi elhízás kezelésével foglalkozó tanulmányokat. A szakértők egyetértenek abba, hogy az elfogyasztott kalória csökkentése és az aerob testmozgás a hasi elhízás leghatásosabb ellenszere. Azt is bebizonyították, hogy a bariátriai testsúlycsökkentő műtét miatti fogyással jobban lehet csökkenteni a szívkoszorúér-betegség kockázatát, mint a műtét nélküli fogyással. Ez azért lehet, mert többet lehet fogyni a műtét segítségével, és az anyagcsere rendszerben is változásokat hoz ez a műtét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
