A JAMA Cardiology című folyóiratban publikáltak egy tanulmányt , amelyben 451 588 olyan személy adatát dolgozták fel, akik 35-84 évesek és 2010-2014 között négy influenza szezon négy különböző földrajzi területéről származnak. A kutatók véletlenszerűen választottak ki 2042 szívelégtelenség és 1599 szívroham miatt kórházba szállított személyt. Az influenza terjedésének nyomonkövetésére a Betegségellenőrző és Megelőzési Központ adatait használták fel.
Furcsa adatok
A területi, évszakos, rassz, etnikai, életkori és egyéb változókkal összhangba hozott adatok alapján azt derítették ki a kutatók, hogy a betegségszezonban az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók minden havi 5 százaléknyi emelkedése a szívbetegséggel kórházba kerülők 24 százalékos emelkedésével jár együtt. Találtak egy olyan összefüggést is, amely szerint a szívrohamok száma megemelkedik az igen virulens H3N2 vírus altípus terjedésekor, azonban ez az összefüggés statisztikailag nem volt szignifikáns. A kutatók kiszámolták, hogy az influenzajárvány hónapjaiban a szívbetegségek miatt kórházba kerülők 19 százaléka közvetlenül az influenza miatt betegedett meg.
"Az influenza nem csak egy légzőszervi tünetekkel járó 1-2 hetes betegség" - mondta Orly Vardeny, a tanulmány vezető szerzője, aki a Minneapolis VA Egészségügyi Központ adjunktusa. "Figyelni kell a meglévő betegségekre is. Az a legeredményesebb megelőzés, ha időben felvesszük az influenza védőoltást."
Az első 3 nap kritikus!
Az Európai Kardiológusok Társasága (ESC) által még 2016-ban kiadott "Kardiovaszkuláris Prevenció" elnevezésű irányelv is kiemeli az influenza és a szívinfarktus közötti szoros kapcsolatot. Hangsúlyozza továbbá, hogy egyes tanulmányok alapján akár többszörösére is emelkedhet az influenza akut szakaszában (első 3 nap) a szív- és érrendszeri események (szívinfarktus, stroke ) kockázata az arra fogékony populációban, mely azonban időben alkalmazott védőoltással megelőzhető.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az influenza rendkívül agresszív, nagyon könnyen és gyorsan terjed és igen magas, akár 40°C-ot is elérő lázzal jár, ami megnövekedett szívfrekvenciát jelent - ez pedig önmagában nagyon nagy terhelés az amúgy is csökkent működőképességű szívnek. Így könnyen kialakulhat szívelégtelenség, szívroham, vagy ritmuszavar. A vírus szövődményeként esetleg kialakuló tüdőgyulladás a szívbetegek számára (főleg idős korban) akár végzetes is lehet.
Legjobban: