Gyakoribb a szívmegállás
A hirtelen szívhalál vezető halálok. Magyarországon, évente 26 000, naponta 70 embert veszítünk el emiatt. A váratlan tragédiák mögött mindig szív- és érrendszeri probléma áll, mely vagy kezeletlen, vagy még egyáltalán nem diagnosztizált. Épp ezért az időbeni felismerés és a kezelés ezek megelőzésének elsődleges eszköze. A Finn Akadémia Egészségügyi Kutatási Tanácsa által támogatott Oulu Egyetem átfogó vizsgálata nemrégiben igazolta, hogy a szokatlanul hideg időjárás komoly kockázatot jelent, bizonyos esetekben akár négyszeresére is növelheti a hirtelen szívhalál esélyét.
"Egy nemrégiben publikált finn vizsgálat érdekes összefüggéseket talált. Kimutatták, hogy a hideg, főleg az extrém és hosszan tartó lehűlés jelentősen növeli a hirtelen szívhalál kialakulásának veszélyét. Különösen azok esetében, akikről még nem is tudjuk, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségük van, vagy tudnak róla, csak épp nem kezeltetik. Megnézték, hogy az acetilszalicilsav hatóanyagú készítmények, a β-blokkolók és a nitrátok - mindhárom alapterápiának számít a koszorúérbetegségek kezelésében - önállóan és együttesen alkalmazva mennyire óvnak meg ettől a kockázattól" - számolt be a részletekről dr. Gellér László professzor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társasága Tudományos Bizottságának elnöke.
"Egyértelműen kiderült, hogy akiknek koszorúérbetegségük van, de semmit sem szednek, azoknál ez a rizikó közel négyszeres, miközben bármely gyógyszeres terápia a három közül a hirtelen halál kockázatát jelentősen csökkenti. További érdekesség, hogy a három vizsgált hatóanyag közül a nitrátok mérsékelik ezt a rizikót a legnagyobb mértékben. Az eredmények új kutatási vonalakat nyithatnak meg az időjárás káros egészségügyi hatásainak enyhítésére" - tette hozzá a kardiológus.
Az infarktusok száma is nő
Korábban Angliában vizsgálták a szívinfarktus és hideg összefüggését. Ők arra jutottak, hogy a hőmérséklet egyfokos csökkenése két százalékkal növelte a szigetországban egy hónapon belül kórházba szállított infarktusos betegek számát. Azt is megfigyelték, hogy a 75-84 éves emberek és a már korábban is szívpanaszok miatt kezelt betegek fokozottan veszélyeztetettek. Ennek hátterében az állhat, hogy a csökkenő hőmérsékletre beinduló fokozott szimpatikus idegrendszeri válasz az addig még egyensúlyban lévő keringési rendszert túlterheli.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hidegre szervezetünk vasoconstrictióval, azaz az erek szűkítésével válaszol, ezzel csökkentve a hőveszteséget. Ennek következtében az átfolyó vér mennyisége is csökken, azaz az adott szerv vérellátása is romlik. A szívre nagyobb teher hárul, a már nem teljesen egészséges érrendszerrel rendelkező, magasabb kockázatú páciensek ilyenkor nagyobb eséllyel szenvednek el infarktust, illetve gyakrabban tapasztalnak mellkasukban nyomó, szorító jellegű fájdalmat, nehézlégzést, ritmuszavart.
A hidegre nemcsak a periférián észlelhető érszűkület , hanem a szívet magát ellátó koszorúér rendszerben is nő az ellenállás, koszorúérszűkület alakul ki. A szervezet úgy reagál a hidegre, hogy összehúzza a felszíni véredényeket, amelynek következtében csökken a bőrfelszín hőmérséklete, majd pedig emelkedik az artériás vérnyomás. Kanadában egy hat éven át folyó felmérés szerint 10°C hőmérsékletesés 7 százalékkal növeli a szívinfarktus miatti kórházi felvételek számát. Ugyanez a vizsgálat bizonyította azt is, hogy nulla fok alatt már jelentősen emelkedik a szívpanaszok miatt orvoshoz fordulók száma. Kutatások bizonyították, hogy a hidegebb időszakban a koleszterinszint is megnő. Hasonlóképpen az addig stabil plakkok zsírdúsabbá, sérülékenyebbé, ezáltal instabilabbá válnak. Mindez a koszorúér teljes elzáródását is okozhatja.
"Téli időjárásban nagyon fontos, hogy védekezzünk a hideg ellen. Az egészséges emberek többsége jól tolerálja ezt, ám ez a folyamat szívrohamot válthat ki azoknál, akiknek a szívkoszorúerei a plakkok, lerakódások miatt beszűkültek. Szervezetünk alkalmazkodóképességét javíthatjuk rendszeres testmozgással, egészséges táplálkozással. Töltsünk minél több időt kint a szabadban, a legjobb, ha minden nap kimegyünk legalább egy órára, függetlenül az időjárástól. Nem kell félni a hidegtől, a csapadéktól, immunrendszerünk erősödik a szabad levegőn töltött időben. Fontos a D-vitamin pótlása is, éghajlatunkon a lakosság több mint 90 százaléka D-vitamin-hiányban szenved az év végére. Ne felejtsük el, hogy ilyenkor a legnagyobb hőleadás területe a fej, illetve a végtagok. Viseljünk sapkát, kesztyűt, megfelelő béléssel rendelkező lábbelit. Nem is gondolnánk, hogy ezekkel a ruhadarabokkal szívünk munkáját segítjük. Amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy a hideg idő beálltával, kinti munkavégzés közben, vagy éppen sportoláskor teljesítőképessége csökken, mellkasában furcsa nyomást észlel, forduljon orvoshoz, mert ez jelezhet koszorúér betegséget" - hívta fel a figyelmet dr. Gellér László.
Mire érdemes télen fokozottan odafigyelniük a szívbetegeknek?
Annak érdekében, hogy védjük a szívünk egészségét, érdemes néhány alapszabályt betartanunk:
- Akinek beteg a szíve, céltalanul, tétlenül hosszabb ideig ne tartózkodjon a hidegben. Főleg az idős embereknél kell erre odafigyelni, akik esetleg már nem észlelik a testhőmérsékletük csökkenését. Ilyenkor ugyanis reflexes úton szűkülnek az erek, és ez akár anginás mellkasi fájdalmat is provokálhat, ennek pedig esetleg szívinfarktus lehet a következménye.
- A szívbetegek hidegben lehetőleg ne folytassanak megterhelő fizikai aktivitást. Kerülni kell a megerőltető sportokat, de bízzuk másra a hólapátolást is.
- Ha a szabadban szeretnénk mozogni, inkább könnyedebb mozgásformát válasszuk, amely nem emeli meg a pulzusunkat. Megfelelő lehet egy könnyű séta, lassú kocogás vagy egy kellemes kirándulás.
Legjobban: