Szívinfarktus akkor fordul elő, amikor oxigénhiány miatt a szívizom egy része megsérül vagy a működése leáll. A legtöbb szívroham a szívkoszorúerek beszűkülése miatt fordul elő. Az artériák a plakkok lerakódása miatt szűkülnek be. Ha a plakkok egy része leválik az artéria faláról, az elzárhatja az oxigénben gazdag vér szívbe vezető útját. Ez okozza a szívrohamot, amelyet szívinfarktusnak is nevezünk (de nem keverendő a szívhalállal).
A bal kar fájdalma a szívroham egyik leggyakoribb tünete. Azok az idegek, amelyek a szív körül csoportosulnak, és azok, amelyek a kar felől erednek, ugyanahhoz az agyi regióba küldik a jeleket. Ennek az az eredménye, hogy az agy nem tudja pontosan meghatározni a fájdalom forrását. Ez a jelenség a magyarázat arra, hogy miért fordulhat elő szívroham akár karfájdalommal, de mellkasi fájdalom nélkül is.
Azonnal hívjunk tehát mentőt, ha a fájdalom a bal karban néhány percen belül felerősödik vagy az alábbi tünetekkel párosulva fordul elő:
- diszkomfortérzés a mellkas közepe tájékán, ami néhány percnél tovább tart, vagy elmúlik és újra jelentkezik,
- fájdalom, zsibbadás vagy szokatlan diszkomfortérzés a hátban, a nyakban, az állkapocsban vagy az alsó hasi területen,
- légszomj mellkasi fájdalommal vagy a nélkül,
- emésztési zavar,
- hányinger vagy hányás,
- szédülés,
- hirtelen jövő hideg verejtékezés.
A mellkasi diszkomfortérzés a szívroham leggyakoribb tünete nőknél és férfiaknál egyaránt. Ez nyomás, feszítő vagy égető érzés formájában jelentkező, folyamatosan erősödő fájdalom. A nők a férfiaknál hajlamosabbak arra, hogy szívroham esetében más tüneteket is produkáljanak, mint például a légszomj vagy a hányinger. Gyakran összetévesztik ezeket a vírusfertőzés, a gyomorrontás vagy a stressz tüneteivel. Azonnal orvosi segítséget kell kérni, ha a hányinger vagy hányás, a légszomj vagy az alsó hasi területen, a hátban, az állkapocsban beálló fájdalom bármilyen kombinációját tapasztaljuk.
Angina
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Akik az angina tüneteit tapasztalják, azért éreznek kényelmetlenséget vagy fájdalmat, mert a szív kevesebb oxigénhez jut a szükségesnél. Az angina esetén a bal karban kialakuló fájdalom kisugározhat a vállba, a nyakba, a hátba vagy az állkapocsba. Angina esetében akár az emésztési zavarokkal együtt járó fájdalmat is érezhetjük. Fontos leszögezni, hogy az angina nem szívroham, azonban a szív megbetegedését is jelzi. A beszűkült vagy elzáródott artéria gyakran okoz anginát. Két fő típusa van.
Stabil angina
Ez a típus előrejelezhető és kezelhető. Szabályosan, legalább kéthavonta előfordul, és fokozott erőkifejtés vagy erősebb érzelmi hatás miatt alakul ki. Ezek a körülmények extra terhelést tesznek a szívre, emiatt sokkal több oxigénre lenne szüksége, mint amennyihez a beszűkült artériákon keresztül áramló vérből hozzá tud jutni. Pihenéssel jól lehet kezelni a stabil anginát. Ha szükséges, akkor az orvos felírhat artérialazító gyógyszert, nitroglicerint is.
Instabil angina
Az anginának ezt a típusát nehezebb előrejelezni és veszélyesebb is. Még pihenéskor is előfordulhat, mert a szív folyamatosan kevesebb oxigénhez jut, mint amennyire szüksége lenne. Az instabil angina azt jelenti, hogy a betegnek fokozottan nagy a szívrohamra való kockázata. Instabil angina esetében mindig kardiológiai vizsgálatra és ellátásra van szükség.
