Az állandó számok
A vérnyomás két mérőszáma közül az első, magasabb, úgynevezett szisztolés érték a szív összehúzódásakor az erekben uralkodó nyomást mutatja. A második értéket akkor olvassa le a vérnyomásmérő készülék, amikor a szív kamrái elernyednek. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha 140/90 Hgmm fölötti értékeket mérünk, ekkor már mindenképpen orvosi ellátást igényel a páciens. A magasvérnyomás-betegség ugyanis komoly bajok előszobája lehet: ha tartósan fennáll, károsítja az erek falának belső rétegét, amely lerakódásokhoz, vizenyőhöz és vérrögök keletkezéséhez is vezethet.
A kezeletlen betegség hajlamosabbá tesz az agyi történésekre, például a stroke-ra, de szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz, a szívizom elhalásához is vezethet, illetve az ideghártya, a retina ereinek összehúzása folytán akár a vaksághoz is hozzájárulhat. A veseműködés is romolhat a magasvérnyomás-betegség miatt.
Súlyos betegségeket okozhat
Hogy milyen súlyos betegség is valójában a magas vérnyomás, arról jól árulkodik az a statisztikai adat, amely szerint Magyarországon évente 5 ezer ember halála köthető ehhez a tünetegyütteshez. A fejlett országokban sajnos népbetegségnek számít, a népesség mintegy 15 százalékát érinti. De vajon milyen okokra vezethető vissza a vérnyomás kóros megemelkedése?
Az esszenciális hipertónia esetében nincs alapvető kóros folyamat a háttérben. A magasvérnyomás-betegségek 80-90 százalékánál az örökletes tényezők játszanak szerepet, ám ilyenkor is a stressz, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a helytelen táplálkozás, a dohányzás, az alkohol segítheti a betegség kialakulását.
A másodlagos hipertónia általában valamilyen konkrét betegség, például idült vesebetegség, a pajzsmirigy, vagy a mellékvese túlműködése és más krónikus kórképek következménye. Ilyen esetben az alapbetegséget kell minél hamarabb kezelni.
De térjünk vissza az életmód okozta magas vérnyomáshoz: itt a beteg maga is sokat tehet a gyógyulásáért. Az orvosi kezelés, a gyógyszer felírása természetesen nem maradhat el, de nagy szükség lehet a testsúly csökkentésére, a táplálkozási szokások megváltoztatására, a káros szenvedélyekről való lemondásra, a rendszeres mozgásra is.
Hogyan ismerjük fel?
Ahhoz azonban, hogy a magas vérnyomást kezelni lehessen, előbb fel kell ismerni. Ez pedig tünetek híján nem megy másként, mint vérnyomás-méréssel. Ezért is nagyon fontos, hogy félévente-évente még az is megméresse a vérnyomását az orvosnál, aki egyébként egészségesnek hiszi magát - különösen akkor, ha az életmódjában vannak rizikófaktorok, például túlsúlyos, dohányzik, vagy nem sportol.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A magas vérnyomás diagnózisának megállapításához nem elegendő a rendelői vérnyomásmérés. Éppen ezért fontos, hogy otthon is legyen lehetőleg felkar-mandzsettás vérnyomásmérő készülék, amellyel időről időre ellenőrizzük a vérnyomás-értékünket. A mért értéket jegyezzük fel egy vérnyomás-naplóba - rendkívül sokat segíthetünk ezzel kezelőorvosunknak a diagnózis felállításában, majd később a kezelés követésében is.
Ez is érdekelhet
A rendelőben és otthon is fontos lenne, hogy ne csak egyetlen mérés történjen: 5 perc pihenő, nyugalmi állapot után kezdjünk hozzá a vérnyomásméréshez, és lehetőleg 2-3 mérésből álló sorozatot végezzünk 2-3 perces időközönként.
Legjobban: