A szervezetet alkotó sejtek a szív pumpáló hatásának köszönhetően jutnak oxigénben és tápanyagban dús vérhez. Ha nem kapnak megfelelő mennyiségű tápanyagot, a szervezet nem képes jól működni. Ha a szív meggyengül, és nem tudja ellátni a sejteket elegendő vérrel, elfáradunk és légszomjunk lesz. Ilyenkor már az a napi aktivitás is kihívást jelent, ami eddig könnyűnek tűnt!
A szívelégtelenség súlyos állapot, és általában nem gyógyítható. Azonban a megfelelő kezeléssel élvezhető, aktív életet lehet élni. A szívelégtelenség lehet szisztolés és diasztolés, attól függően, hogy a szív összehúzódását vagy elernyedését érinti-e.
Szívelégtelenség - okok
Minden olyan esemény okozhat szisztolés szívelégtelenséget, amely miatt károsodik a szívizom. Ezek az állapotok tartoznak ide:
- Szívkoszorúér-betegség: a szívizmot a szívkoszorúér artériái látják el vérrel. Ha ezek beszűkülnek vagy elzáródnak, a véráram csökken, és a szív nem kapja meg a szükséges mennyiségű vért.
- Szívroham : a szívkoszorúerekben hirtelen fellépő elzáródás hegesedést okoz a szívszövetben, és csökken a pumpálás hatékonysága.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Nem iszkémiás kardiomipátia: ez a betegség a szívizom gyengeségét jelenti, amit nem a koszorúartériák elzáródása idéz elő. A lehetséges okok között szerepel a genetikai tényező, a gyógyszerek mellékhatása és a fertőzések.
- A szív túlműködését okozó állapotok: ilyen például a szívbillentyűk betegsége, a magasvérnyomás-betegség , a cukorbetegség, a vesebetegség és a születés óta fennálló szívrendellenességek.
A pangásos szívelégtelenség kockázati tényezői
- cukorbetegség, különösen a kettes típusú,
- elhízás,
- dohányzás,
- vérszegénység,
- pajzsmirigy-rendellenesség: hyperthyreosis és hypothyreosis,
- lupus,
- myocarditis, vagyis szívizomgyulladás, amely általában vírusfertőzés miatt alakul ki, és bal oldali szívelégtelenséghez vezethet,
- szívritmuszavar, abnormális szívritmus - a túl gyors szívritmus meggyengítheti a szívet, a túl lassú szívritmus pedig csökkentheti a véráramot, ami szívelégtelenséget okozhat,
- pitvarfibrilláció, szabálytalan és általában túl gyors szívritmus,
- hemochromatosis, ez olyan állapot, amelyben a vas felhalmozódik a szövetekben,
- amyloidosis, ilyenkor egy vagy több szervrendszer abnormális mennyiségű fehérjét halmoz fel.
Tünetek
A szívelégtelenség lehetséges tünetei a következők.
- Tüdőpangás: a folyadék felhalmozódik a tüdőben, és ez légszomjat okoz, még akkor is, amikor az illető pihen, különösen, amikor fekszik. Szaggatott, száraz köhögéssel is járhat.
- Folyadék-visszatartás: kevesebb vér jut el a veséhez, ami folyadék-visszatartást okozhat. A folyadék-visszatartás ödémát okozhat a bokában, a lábban és a hasban. Súlygyarapodás is bekövetkezhet.
- Kimerültség és szédülés: ha kevesebb vér jut el a szervekbe, az gyengeségérzést eredményezhet. Az agyba eljutó vérmennyiség csökkenése szédülést és zavartságot okozhat.
- Szabálytalan és túl gyors szívritmus: a szív gyorsabban ver, hogy ellensúlyozza, hogy egy szívütésnél kevesebb vérmennyiséget pumpál. Ez még a szervezet stresszreceptorait is aktiválja, hogy növekedjen a stresszhormon kibocsájtása.
Sok más állapot is hasonló tüneteket okozhat, ezért kell feltétlenül orvoshoz fordulni a pontos diagnózisért. Aki megkapta a szívelégtelenség diagnózisát, fokozottan figyelnie kell a tüneteire, és bármilyen hirtelen bekövetkező változásról azonnal be kell számolnia az orvosnak.
Típusok
A szívelégtelenségek számos fajtája van. Érintheti a szív egyik felét - az oxigéndús vagy az oxigénszegény oldalt - esetleg mindkét felét.
A pangásos szívelégtelenség típusai az alábbiak:
Bal oldali szívelégtelenség
A leggyakoribb formája a pangásos szívelégtelenségnek a bal oldali szívelégtelenség . Ez általában a szívkoszorúér megbetegedése miatt alakul ki. A szív bal oldala felelős a szervezetbe jutó vér pumpálásáért. A bal oldali szívelégtelenségben szenvedőknél a vér visszajut a tüdőbe, mert a szív nem tudja elég hatékonyan tovább pumpálni. Emiatt kialakulhat légszomj és folyadékpangás.
Jobb oldali szívelégtelenség
A szív jobb oldala a tüdőbe pumpálja a vért, ahol megtelik oxigénnel. A jobb oldali szívelégtelenség tipikusan követi a bal oldali szívelégtelenséget. Azonban néha más is okozhatja, például tüdőbetegség vagy pulmonális hipertónia.
Biventricularis szívelégtelenség
Ha a szívelégtelenség csak a szív oxigéndús oldalát érinti, azt bal oldali szívelégtelenségnek nevezik. Ha csak az oxigénszegény oldalt (ami a tüdőbe pumpálja a vért) érinti, arra jobb oldali tüdőbetegségként hivatkoznak. A biventricularis szívelégtelenség a szív mindkét oldalát érinti. A biventricularis szívelégtelenség kardiomiopátiával együtt alakulhat ki.
Diasztolés szívbetegség
A diasztolés szívbetegség akkor fordul elő, amikor a szívizom feszesebb a szokásosnál, de normálisan pumpál. Ha a szív feszül, nem telik meg eléggé vérrel, mert nem lazul el normálisan. Az orvosok ezt diasztolés működési zavarként tartják nyilván. Ha a szív nem telik meg vérrel, akkor a szív belsejében megnő a nyomás, ami a tüdőben folyadékfelhalmozódást okoz.
Szisztolés szívbetegség
Ez is érdekelhet
A szisztolés működészavar azt jelenti, hogy a szív nem képes elég hatékonyan vért pumpálni a szervezetbe, miután megtelik vérrel. Ez leginkább akkor fordul elő, ha a szív meggyengül vagy megnagyobbodik. A szív mindkét oldalán kialakulhat.
