Álhírek
Szétnéztem az interneten és számos oldalon meghökkentő állításokat olvastam a magas koleszterinszinttel és annak kezelésével kapcsolatban. Az egyoldalú, sokszor minden szakmaiságot nélkülöző "cikkek", illetve egyes kutatások eredményeinek önkényes kiválogatására épülő anyagok, azok rossz magyarázata egyértelműen megtéveszti a betegeket.
Miért baj a magas koleszterinszint?
A koleszterin a zsírok (lipidek) körébe tartozik és a szervezetünk számára nélkülözhetetlen anyag, hiszen például a sejtfalak, a nemi hormonok, a D-vitamin és az epesav fontos alkotóeleme. A szervezet a koleszterin-szükségletének többségét maga állítja elő, csak egyötödét fedezi a táplálékokból.
Ne hagyja magát lebeszélni a koleszterincsökkentőről
Nemrég olvashatták, hogy Dr. Vértes András kardiológust, a Magyar Kardiológusok Társasága - Prevenciós és Rehabilitációs munkacsoportjának vezetőjét több betege is megkereste azzal a kéréssel, hogy szeretné abbahagyni a sztatin kezelést, mivel azt hallotta: veszélyes. Nézzük, mi történik a keringési rendszerben, ha egy szívbeteg abbahagyja a koleszterinszint-csökkentők szedését!
A koleszterin az egészségre veszélyt akkor okozhat, ha túl magas a vérben lévő koncentrációja, illetve az összkoleszterinen belül nem megfelelő arányban vannak jelen benne a koleszterin különféle típusai. Ha az LDL-koleszterin, különösen annak kicsi, sűrű változata (úgynevezett small-dense LDL) felszaporodik a vérben és átjutva a "sérülékennyé" vált érbelhártyán kijut az érfalba, zsíros-meszes plakkokat, lerakódásokat hoz létre az erek falán.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az érelmeszesedés (arterioszklerózis) az alapja több súlyos szív- és érrendszeri betegségnek. Azért olyan veszélyes, mert szűkíti, súlyos esetben el is zárhatja az ereket, rugalmatlanabbá, sérülékenyebbé teszi az érfalakat, és ennek az elváltozásnak a következtében végtagi érszűkület, trombózis, szív- és agyi infarktus, agyvérzés alakulhat ki.
4 év kezelés során, minden 1 mmol/l LDL-koleszterin csökkenés hatására 13 százalékban csökken az összhalálozás rizikója, abban az esetben, ha a betegnek nincs cukorbetegsége, és 9 százalékban cukorbetegség esetében.
Mi igaz a sztatin kezeléssel kapcsolatban?
1987-ben forgalomba kerültek magas koleszterinszint csökkentésére kifejlesztett sztatinok. Ezt követően az első nagy tanulmányban vizsgálták az első sztatint tartalmazó gyógyszer hatását. Ez a tanulmány a Scandinavian Simvastatin Survival Study (4S) volt, melybe 4444 koszorúérbeteget vontak be.
A betegek egy része kezelésben részesült, másik része nem kapott lipidcsökkentőt. A betegeket mintegy 5 évig követve azt találták, hogy az összhalálozás rizikója 30 százalékkal, a koszorúérrel kapcsolatos esemény rizikó 42 százalékkal csökkent a kezelt csoportban.
Sőt a tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy a tanulmányba bevont 202 diabéteszes betegnél még jelentősebb volt a csökkenés, a teljes halálozás rizikója 43 százalékkal, a nagy koronáriaesemény rizikója (tehát hogy szív- és érrendszeri katasztrófa történjen) 55 százalékkal csökkent.Ez a tanulmány bizonyította azt, hogy a lipidcsökkentő kezelés nemcsak a koleszterinszintet, hanem a szív- és érrendszeri rizikót, sőt az összhalálozást is csökkenti.
Az elmúlt évek nagy, sztatinokkal végzett vizsgálatainak eredményei igazolták, hogy valóban kiemelkedő jelentőségű készítményekről van szó. Ráadásul a koleszterincsökkentők biztonságosnak bizonyultak. Az Európai Kardiológiai Társaság ajánlása szerint egy 40 éves, panasz- és tünetmentes magyar férfi vagy 50 éves nő kardiovaszkuláris kockázata már olyan mértékű, hogy a koleszterincsökkentő gyógyszeres kezelés megfontolandó. A magyar kockázat besorolás kissé tartózkodóbb, de egy 50 éves magyar férfinak vagy egy 60 éves nőnek a kockázatmérséklésére a sztatin akkor is kifejezetten ajánlott, ha az illető nem dohányzik, és nincsenek olyan betegségei, mint pl. magas vérnyomás.
