Az alábbiakban meglepő tényeket ismertetünk a bélférgességgel kapcsolatban.
Férgek a bélben
Adott egy hosszú, földigilisztához hasonlító formájú féreg. A hímek 20, a nőstények 40 cm hosszúak, testük 3-5 mm átmérőjű. Végeik a szövőszék orsójához hasonlóan elvékonyodnak, kihegyesednek, a hímek bekunkorodó vége eltér a nőstényekétől, utóbbiaké inkább megtört alakú. A kifejlett orsóférgek az ember vékonybelében élősködnek. Egyetlen nőstény 200 000 petét bocsát ki naponta! Az éretlen peték hosszúkás, ovális alakúak, és a széklettel távoznak az emberből. Háromrétegű lipoid (glikogén és fehérje) tokkal rendelkező peték igen ellenállóak.
Ha napfénytől, melegtől védett helyre kerülnek, és nem száradnak ki, 3-4 hét alatt megérnek, és éghajlattól függően sokáig, hazánkban akár egy évig is élet- és fertőzőképesek maradhatnak. A fertőzés kéz és különböző tárgyak közvetítésével történhet, amelyek azután különbözőképpen a szájhoz érnek. A tápcsatornába jutott peték a második lárvastádiumban lévő kicsi férgekkel a vékonybélbe kerülnek, ahol az emésztőnedvek segítségével 40-70 mikrométer nagyságú lárvák kelnek ki belőlük.
A lárvák a bélfalon átjutva bekerülnek a vénás vérerekbe, ahonnan első útjuk először a májba vezet, majd onnan, immár harmadik lárvastádiumnak megfelelő alakban a jobb szívfélbe jutnak. Az első fontos állomás azután a tüdő. Itt a léghólyagocskák falát átlukasztva jutnak a tüdő üregébe. A fertőzött köhögése taszítja a lárvákat a hörgők, a légcső, illetve a garat felé, közben elérik a negyedik lárvastádiumot.
Megfázás vagy féreg? – Tünetek
A féreg életciklusának tüdőben történő vándorlási vagy migrációs szakasza idején meghűléshez, bronchitiszhez hasonló tüdőpanaszok jelentkeznek (pulmonális szakasz), köhögés és láz jelzik, hogy valami nincs rendben a szervezetben. A fertőződés után nagyjából tíz nap lappangás idő telik el a légúti tünetek megjelenéséig. Igaz, e tünetek inkább csak nagyon erős fertőzést követően jellemzőek. Amikor a lárvák a tüdőbe férkőznek, a léghólyagocskák fala sérül, ami kisebb vérzésekkel járhat. A léghólyagok üregében gyulladási folyamatokban szerepet játszó fehérvérsejtek tolonganak (Löffler-féle eozinofil beszűrődés), s ez a tüdő röntgenfelvételén is nyomot hagy. Allergiás panaszok is megjelenhetnek.
Hasonló gyulladásos jelenségek egyéb szervekben is tetten érhetők, hiszen a vérrel a lárvák gyakorlatilag bárhova eljuthatnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A bélben tanyázó férgek igen mozgékonyak, eközben elzárhatják az epe- vagy hasnyálmirigy-vezetéket, bejuthatnak a vakbél féregnyúlványába. Ezek a legsúlyosabb következmények, s bizony sokszor csak sebészileg gyógyítható elzáródásokat okoznak. A megbetegedések mintegy 0,2 százalékában valamilyen orsóféreg okozta elzáródás okozza a beteg halálát. A férgek természetesen a gazdaszervezettől veszik el az életéhez szükséges táplálékot, ezért fogyás, alultápláltság alakul ki.
Miért is kell olyan alaposan megmosni a friss zöldséget?
A fertőzés idejétől kezdve további 6-8 hét telik el az ivarérett férgek kifejlődéséig a bélben. A fertőzést követő hatodik héten már új peték távoznak a széklettel, amelyek éréséhez tehát további 4-6 hétre van szükség. Ebből következik, hogy az emberek nem közvetlenül egymást fertőzik meg, a fertőző peték a talajról a szájon át jutnak be az ember szervezetébe.
A világ minden táján elterjedt, népességének mintegy negyede lehet fertőzött, főként ott, ahol a mindennapi higiénia sok kívánni valót hagy maga után, és ahol a mezőgazdaságban mindennapos az emberi trágya használata. Lehetnek peték egy friss zöld salátán, karalábén, petrezselyemlevélen vagy akár a tőről frissen szedett földiepren is. Biztos, ami biztos, ezért fontos a nyersen fogyasztandó zöldségek és gyümölcsök alapos lemosása. Bár az ember széklete a talaj számára igen értékes összetételű, tilos közvetlenül trágyaként alkalmazni, valamint alapvető, hogy kerülni kell az emberi széklettel történő közvetlen érintkezést. Akárhova kerül is bélsár, azt gumikesztyűt használva gondosan el kell távolítani, a helyét pedig le kell fertőtleníteni.
Mit okozhat?
Már volt szó az élősködő által okozott panaszokról. A kórokozók számától függően általában súlyosabb gondot okoznak azok a férgek, amelyek a garatot már megjárva jutnak vissza vékonybélbe. A legsúlyosabb állapotokat akkor okozzák, ha a féreg lárvái a májba vagy hasnyálmirigy-vezetékbe jutnak, és ott okoznak elzáródást, hashártyagyulladást.
Előfordulhat, hogy csupán valamilyen hányással vagy széklettel távozó béltartalom hívja fel a figyelmet a féregfertőzésre, a beteg amúgy teljesen tünetmentes. A béltraktustól távoli szervekbe bekerült lárvák a legkülönfélébb hasüregi gyulladásokat okozhatják.
A lárvák mikroszkóp segítségével jól beazonosíthatók a székletben. A székletvizsgálattal bizonyítást nyert fertőzést a specifikus ellenanyagok vérben történő megjelenése, valamint a vérkép is igazolja. A vérben ugyanis jelentősen megnő az eozinofil granulociták száma. Ezen kívül köpet-vizsgálat, tüdőröntgen, tüdőgyógyászati vizsgálat szükséges a pontos diagnózishoz.
A bélféreg ellen van gyógyszer!
Az orsógiliszta ellenszerei a különböző jól bevált féregirtó készítmények, amelyek a petét és a lárvát egyaránt hatékonyan elpusztítják. Ez egyben a továbbfertőzést, a további betegségek megelőzését is szolgálja. A bevált ellenszert - a főként a lárvákra ható tiabendasolt, illetve a kifejlett orsóférgeket elölő mebendasol hatóanyagot - az orvos által előírt dózisban legalább három napig kell szedni. Sebészeti beavatkozásra szerencsére ritkán van szükség.
Ez is érdekelhet
Mindenek előtt fontos a megelőzés, ami azt jelenti, hogy a trágyával és trágyázott földdel kapcsolatban lévő állatokkal való foglalkozás után, valamint emberi ürülékkel való tevékenység után alaposan, fertőtlenítőszerrel kezet kell mosni. Az első lépés pedig a felvilágosítás, hogy gondoljunk a veszélyforrásra, és előzzük meg az orsóféregpetékkel való fertőződést.
