Ételek: kockázatok és mellékhatások

Allergia: civilizációs betegség

Az utolsó évtizedekben jelentősen megnőtt az allergiás megbetegedések száma, az allergia a XXI. század népbetegségévé vált - ennek okait jórészt a környezeti illetve életviteli tényezőkben kell keresni. Allergiának nevezzük az immunrendszer kóros túlműködését: a szervezet a környezetben vagy a táplálékokban található ártalmatlan anyagokat idegenként ismeri fel, amire az immunrendszer túlérzékeny reakcióval, hiperszenzitivitással válaszol. Allergiás reakció főleg atópiás egyénekben jön létre. Az atópia a szervezet olyan öröklött tulajdonsága, amely hajlamosít a különféle ellenanyagok, például az IgE képződésével járó allergiás megbetegedések kialakulására. Az atópiás betegségek (szénanátha, asztma, allergiás kötőhártya-gyulladás, allergiás bőrgyulladás, táplálékallergia, gyógyszer- és vegyszerallergia, méh-és darázsméreg-allergia) közül ez alkalommal a táplálékallergiával foglalkozunk. A látszólag különböző, eltérő tünetekkel jelentkező betegségek között összefüggés van: nemrégiben derült ki, hogy a csecsemő- és kisgyermekkorban megjelenő táplálékallergia tulajdonképpen a későbbi életkorban megjelenő allergiás megbetegedések előfutára.

Táplálékallergia

A primer prevenció lehetőségei korlátozottak. Csökkenteni kell azoknak a környezeti tényezőknek a hatását, amelyek bizonyítottan szerepet játszanak az allergia kiváltásában (agresszív allergének tartós jelenléte: dohányfüst, állati szőr vagy szőrme, madártoll, poratka, padlószőnyeg, kedvenc állatok a lakásban, levegőszennyezés). Táplálékallergia a táplálék vagy annak egy összetevője által kiváltott specifikus, reprodukálható, "adverz" (az átlagtól eltérő, váratlan) tünetegyüttes, amelyben kóros immunológiai reakciók mutathatók ki. A tünetek lehetnek bőrtünetek (csalánkiütés, kivörösödés, az arc feldagadása), emésztőrendszeriek (hányás, hasmenés, görcsök, étvágytalanság, vashiányos vérszegénység, haspuffadás) és légzőszerviek (tartós rekedtség, asztmás roham) egyaránt. A legsúlyosabb esetekben anafilaxiás sokk is kialakulhat, amely életveszélyes állapot. A becslések alapján a magyarországi felnőtt lakosság körülbelül egy százaléka szenved valamilyen táplálékallergiában. A gyermekek körében magasabb az előfordulás, leggyakoribb a 0-3 éves korúak között. Az európai gyermekek 25-30 százaléka atópiás, közülük körülbelül hat százalék a táplálékallergiások aránya. A betegség kialakulásában a genetikai hajlamon kívül szerepet játszik a bél fokozott áteresztőképessége, az immunrendszer éretlensége és az egyéb, járulékos (környezeti, lelki, táplálkozási) tényezők is. Táplálékallergia szinte minden táplálékkal szemben kialakulhat. A legfiatalabbaknál a táplálékokban található fehérjék okoznak a leggyakrabban tüneteket, míg az ételszínezékek, a tartósítószerek, és az adalékanyagok a nagyobb gyermekek és a felnőttek kóros (adverz) reakcióiért felelősek.

Allergének

A tápláléknak azokat az alkotóelemeit, amelyeket az immunrendszer felismer, antigéneknek nevezzük. Ismételt fogyasztásukkor a táplálékantigéneket az immunrendszer felismeri, de az atópiás egyénekben idegenként fogadhatja, velük szemben immunreakciót indít el. A gyermekeknél a tehéntej, a tyúktojás, a szója és a gabonafehérjék a legfontosabb allergiakeltők, de az utóbbi időkben a citrusfélék, a kivi és a banán is előtérbe kerültek. A nagyobb gyermekek és a felnőttek között egyre gyakoribb a zöldség és gyümölcsérzékenység, például a zeller, a paradicsom, a földimogyoró. A számos fehérjeallergén mellett megemlítendők az élelmiszer-adalékanyagok, színezőanyagok és tartósítószerek is, amelyek szintén súlyos tünetekhez vezethetnek.

Érzékenység

Táplálékintoleranciáról beszélünk, ha a táplálék vagy összetevője által kiváltott reprodukálható, adverz reakció immunológiai vagy pszichés eltérés nélkül jön létre. Ezek az élelmiszerek tehát valójában nem allergiát, csak ahhoz hasonló panaszokat okoznak, amit összefoglalva ételérzékenységnek, táplálékintoleranciának nevezünk. Ilyen például a tejcukor, vagyis laktóz-érzékenység, a "kínai vendéglő szindróma" - ahol egy ízfokozóként használt nátrium-glutamát felelős a tünetekért -, valamint a liszt (glutén)érzékenység vagy cöliákia.

Tiltott ételek - hogyan kerülhetők el?

A táplálékallergiás betegek biztonságos táplálása akkor sem könnyű, ha tudják, hogy mire allergiásak, mit kell kihagyniuk az étrendjükből. A "bűnös" élelmiszer kizárása az étrendből egyszerűnek tűnik, mint pl. a tejallergiás ne igyon tejet, a tojásallergiás ne egyen tojást, stb., ugyanakkor a megvalósítás nagyon nehéz. Az élelmiszerek több összetevőből állnak, és az allergének rejtett formában jelen lehetnek (például egy húskonzerv tartalmazhat tejfehérjét vagy szóját is), vagy a gyártási, sőt a csomagolási eljárás során is szennyeződhetnek vele, ha az adott üzemben foglalkoznak a kérdéses összetevővel is. A megelőzést szolgálja - atópiás és egészséges csecsemők esetében egyaránt - az anyatejes szoptatás. Anyatej hiányában nagyfokban hidrolizált tápszert kell adni. A szakemberek azt ajánlják, hogy az elválasztást hat hónapos kor után, óvatosan szabad csak elkezdeni, és a különösen "allergiagyanús" élelmiszerek bevezetése (pl.: tehéntej, tojássárgája) csak egy éves kor után történjen, az olajos magvakat, tengeri halakat pedig a gyermek három éves kor előtt ne kapjon.

Segítség: Adatbank

Ez is érdekelhet

fertőzött hamburger

Lecserélik a hagymát a gyorséttermek, miután meghalt valaki a McDonald’s hamburgerétől

hasmenés

5 dolog, ami nagy eséllyel hasmenést okoz, és 5 dolog, ami helyrehoz

vastagbélgyulladás

MC: idős nőknél gyakori, ám nehezen felismerhető kór

Allergia

Ételallergia vagy intolerancia? Így derítsd ki

Az adatbank gondozásában megjelenő terméklisták a következők: tejcukortól mentes, tejfehérjétől mentes, tojástól mentes,szójától mentes, glutén-mentes, földimogyorótól mentes, azoszínezékektől mentes, kéndioxidtól és származékaitól mentes, benzoesavtól mentes. Meglévő betegség esetén a kezelés a kérdéses allergént tartalmazó, vagy azzal keresztreagáló táplálék elkerülését jelenti. Az érintettek és családtagjaik számára biztonságos táplálkozást csak az élelmiszerek megbízható nyilvántartása, a pontos összetétel ismerete, a korrekt tájékoztatás teheti lehetővé. Ezért hozták létre a Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbankot, amely összegyűjti, nyilvántartja, évenként felülvizsgálja, kibővíti és kiadja azoknak az élelmiszereknek a listáját, amelyek - a gyártók nyilatkozata alapján - nem tartalmazzák a kérdéses komponenst, és nem is szennyeződhetnek azzal a gyártási eljárás során. Az élelmiszer előállítók vállalják, hogy a regisztrált élelmiszer összetételét a határidőn belül nem változtatják meg oly módon, hogy az a mentességet (pl.: glutenmentes, tojásmentes, szójamentes) befolyásolná. Az egyes füzetek érvényességi ideje egy év.