Az ételallergiát akkor könnyű felismerni, ha a tünetek rendkívül feltűnőek: például piros kiütések jelennek meg a bőrön, vagy megduzzad a légcső, illetve ha az olyan emésztőrendszeri panaszok, mint a puffadás, hasfájás és hasmenés rendszerint egy bizonyos élelmiszer fogyasztása után jelentkeznek.
Ha azonban gyengék a jelek, akár évek is eltelhetnek, mire kiderül, mi áll a háttérben. A páciensek sem feltétlenül szaladnak egy kis hasgörccsel orvoshoz, de az doktornak is hosszasan kell vizsgálódnia, mire kideríti, mi lehet az oka egy-egy általánosnak mondható problémának. Gyakran csak a véletlennek köszönhető, hogy sikerül megállapítani, ha egy bizonyos élelmiszerre vagy csak egy összetevőjére érzékeny az illető - írta meg a hvg.hu .
De vajon régen is ennyien voltak allergiásak lisztre, tejre, tojásra?
A helyes válasz az, hogy nem tudjuk. Az tudománytörténeti leírásokban csak a kirívó esetek szerepelnek, az enyhék nem. Ráadásul a 20. századig nem végeztek átfogó kutatásokat erre vonatkozóan. Sőt, diagnosztizálni is nehezebb lett volna a problémát modern eszközök és módszerek nélkül.
Az orvostudomány azonban olyan gyorsan fejlődik, hogy szinte napról napra egyszerűbben, jobban, gyorsabban tudják vizsgálni, ki mire érzékeny. Így joggal tűnik úgy, hogy robbanásszerűen megnőtt az ételallergiások száma is. Mivel azonban ez tudományosan nem igazolható, nem lehet összefüggést találni az allergia és a civilizációs jelenségek, mint a modern étrend, a génmódosított élelmiszerek vagy akár az elektroszmog között sem.
Legjobban: