Költöző orvosok

Eljött az az idő, amikor az orvosok egy részének kórházat, várost, esetleg szakterületet is változtatniuk kell, ha továbbra is gyógyítóként akarnak dolgozni Magyarországon. Ki hogyan próbál boldogulni? - erre voltunk kíváncsiak több vidéki kórházban.

A egészségbiztosító által megtérített teljesítmények korlátozása miatt a klinikai feladatokat is ellátó győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházból kétszáznál több munkatársat kell a nyár elején elbocsátani. A szombathelyi Markusovszky kórházban ugyancsak leépítésekre kényszerültek.

Győrött a többlépcsős folyamatnak ebben a szakaszában már orvosokra is sor került. Huszonkilenc doktortól vált meg az intézmény. Oláh Attila sebészprofesszor, orvos igazgató szerint először a nyugdíjasoktól búcsúztak el. A középgenerációból kevesebb orvos maradt munka nélkül, a szakvizsga előtt vagy közvetlenül azután álló fiatalok egy részét pedig vagy átképzik a hiányszakmára, vagy nem tudják tovább foglalkoztatni őket.

Az elbocsátás szempontrendszerének kialakításakor a betegek biztonsága, a kórház színvonalas működése mellett az a megfontolás is szerepet játszott, hogy az ötven-ötvenöt éves szakemberek másutt már nehezebben találnak munkát, s átképzésük is nehezebben megoldható. A professzor tisztában van azzal: ha az idősebb orvosok egzisztenciális védelme miatt a pályakezdő fiatalok előtt lehúzzák a sorompót, akkor idővel kiesik egy-két generáció a gyógyításból.

- Egy idegsebész például a szakvizsgája után tíz év múlva válik biztos kezű, felkészült specialistává - mondja az orvos igazgató. - Ha nincs folyamatos utánpótlás, akkor a nagy tapasztalatot igénylő szakterületek színvonala óhatatlanul visszaesik.

Győrben az általános sebészetről négyen távoznak. Egyikük a csornai kórházba kerül, másikuk háziorvosként folytatja pályafutását. Egy nemrég szakvizsgázott fiatal sebész vállalta, hogy "intervenciós" radiológussá képezi át magát. Egy másik, pályája elején tartó szakember valószínűleg Nyugat-Európában helyezkedik el. Az érsebészetről távozó két orvos is pályamódosításra készül.

Beszéltünk két szombathelyi orvossal is: egyikük az idén ötvenhat éves lesz, s - ahogy fogalmaz - az "előhangok" alapján számíthat az elbocsátásra.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

- Gondolkodtam azon, hogy megveszek egy háziorvosi praxist - mondja. - Ezekért azonban versenyeznek a Nyugat-Dunántúlon, 12 millió alatt nemigen jutnék hozzá. Mikor hozná az be nekem az árát most, amikor egyre kevesebb a hálapénz?

Fiatal kollégája a szakvizsga közeledtével döbbent rá arra, hogy valószínűleg nem tartanak igényt a munkájára.

- Megpróbálkozom Angliával vagy Németországgal - tervezgeti a jövőt. - De nem olyan egyszerű az élet, hiszen a családomat is mozdítani kell, ők meg nem rajonganak a gondolatért, hogy külföldön kezdjünk új életet.

Oláh professzor azt mondja: a magyar társadalom tagjainak jelentős része már átélte, hogy a piaci viszonyok között alkalmazkodnia kell a megváltozott elvárásokhoz, új szakmák elsajátítására van szükség, s az egzisztenciális mobilizáció életük tartozéka lett. Az orvosoknál ez a gyakorlat még csak a kezdeti lépéseknél jár.

Budapesten például sok aktív ágyat megszüntettek, intézményeket vonnak össze, mégis alig akad egy-két orvos, aki ebben a helyzetben a vidéki munkahelyeket választaná. Mert vidéken azért akadnak lehetőségek, igaz, elsősorban az ország keleti felében, s a kisebb kórházakban keresnek orvosokat. Hiányszakmának számít a radiológia, az aneszteziológia és a pszichiátria.

S bár a vándorlás többnyire egyirányú - nyugatról keletre, vidékről a fővárosba, a kisebb városokból a megyeszékhelyekre -, kisebb településekre ingázó osztályvezető főorvosokkal azért gyakran találkozhatunk az egészségügy rendszerében. Egy-egy ilyen állásért lakóhelyükről 80-100 kilométeres távolságba is elmennek, de az odaköltözést már nem vállalják.

Nemcsak az egészségügy stratégiai tervezésében közreműködő szakemberek, hanem az érintett orvosok is jól látják - noha nyilván nem beszélnek róla -, hogy azok a kiskórházak, ahol nincs elegendő szakorvos, előbb-utóbb bezárnak. Ahol két sebész alkotja a szakmai teamet, ott közel sem olyan biztonságos a műtét, mint egy nyolc-tíz specialistát foglalkoztató klinikán vagy regionális kórházban.

Magyarországon eddig évi 150 ezer műtétet végeztek el. A teljesítménykorlátozás következtében ezentúl csak százezer operációt térítenek meg a kórházaknak.

Ötvenezer ember kerül hosszú várólistára. Ők persze a halasztható, kisebb műtétekre - például aranyér, sérv, mandula, szürkehályog - utalt betegek.

- Így teremtődik meg a valóságos kereslet a több-biztosító szolgáltatásai iránt - hangsúlyozza Oláh Attila, aki hozzáteszi: nem kell e mögött "sötét erők" mesterkedését keresni, 1989-ben a piacgazdaságra szavazott az ország, márpedig a piac törvényszerűségei - jó esetben megszelídített, humanizált formában - az élet minden területére kihatnak.

Szentlőrinc szakorvosi rendelőt akar

Szentlőrinc járóbeteg-ellátó központ építését tervezi - tudtuk meg Győrvári Márktól, a hét és félezer lelkes, baranyai város polgármesterétől. A beruházás egymilliárd forintból megvalósítható, s ehhez a város - az Egészségügyi Minisztérium ígérete alapján - 95 száza-lékos kormánytámogatásra számít. A támogatás elnyerése érdekében júliusban nyújt be pályázatot a település önkormányzata a szaktárcához. Ha az elbírálás kedvező lesz, akkor a rendelő építése jövő tavasszal megkezdődik, s az átadás 2009. tavaszán várható. A rendelőben előreláthatólag 8-10 szakterületen 12-13 orvos látja majd el a betegeket. Arra a kérdésünkre, hogy lesz-e elegendő szakorvos az új rendelőben, a polgármester azt válaszolta: számítanak azokra az orvosokra, akiket másutt elbocsátanak.

Győrvári Márk elmondta: a felépítendő szentlőrinci rendelő működésének finanszírozására a város ígéretet kapott a szaktárcától. Ennek oka az - mondta a polgármester -, hogy a szentlőrinci rendelő átadásával az egészségbiztosítás összességében megtakarításra számít. A 16 ezer lelkes kistérség lakói jelenleg Pécsre ingáznak, ha szakorvosi ellátásra szorulnak. A számítások szerint e betegek ambuláns kezelése Szentlőrincen olcsóbb lesz, mint az ide 20 kilométerre fekvő megyeszékhelyen. (U. T.)

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +4 °C
Minimum: -5 °C

Délelőtt nagyobb felhőtömbök vonulnak északnyugatról délkelet felé, emellett hosszabb-rövidebb időre a legtöbb helyen kisüt majd a nap, és az Északi-középhegység területén is javulnak a látási viszonyok. Egy-egy hózápor főként a nap első felében nem kizárt. Délutántól egyre nagyobb területen kiderül az ég, és csökken a csapadék esélye. Az északnyugati szél főként hazánk északnyugati felén erősödik meg, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 1 és 7 fok között alakul. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra