A hasmenés gyakori jelenség, szinte minden ember megtapasztalja olykor-olykor. A US National Library of Medicine becslése szerint a felnőttek évente átlagosan legalább egyszer, a gyerekek pedig kétszer szembesülnek ezzel a székletürítési kellemetlenséggel. Az akut hasmenés miatt - amit jellemzően vírus, baktérium vagy ritkán parazita okoz - általában nem kell aggódni: rövid idő alatt magától elmúlik. A krónikus hasmenéssel azonban már más a helyzet - hívja fel rá a figyelmet témával foglalkozó írásában a Health magazin.
Ha a hasmenés nem múlik el
Krónikus hasmenésről akkor beszélhetünk, ha a probléma négy hétnél tovább tart, vagy hosszú időn át rendszeresen vissza-visszatér - ismerteti a Health által megszólaltatott Christine Lee, a Cleveland Clinic gasztroenterológusa. Hogy a krónikus hasmenés kinél pontosan mit is jelent, az változó. Egyeseknél laza, robbanásszerű széklettel és sürgető, gyakori ürítéssel jár, másoknál pedig egyszerűen csak laza - de nem túl gyakori - székletürítéssel. De olyan is akad, akinél szilárdabb a távozó salakanyag, de naponta ötször-tízszer is vécére kell mennie - részletezi Lee.
Mi okozhat krónikus hasmenést?
Az akut hasmenéshez hasonlóan a krónikus hátterében is számos környezeti tényező vagy betegség állhat. Lee hat fő okot említ:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Gyulladásos bélbetegség (IBD). Az emésztőrendszer krónikus gyulladásával járó betegségek, mint például a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás gyakori velejárója a hasmenés. Ami a rendellenes székletürítés mellett véres bélsárral, komoly hasi fájdalommal, vagy drasztikus súlyvesztéssel is járhat.
- Irritábilis bél szindróma. Amikor a vastagbél különösen érzékennyé válik, és IBS alakul ki, egyik jellemző tünetként hasmenés jelentkezhet, ami lehet nyálkás, és amelyet gyakran fájdalom, puffadás kísér.
- Fertőzés. Ha az akut hasmenés megfelelő higiénés viszonyok, orvosi ellátás és kiegyensúlyozott táplálkozás hiányában - a fejlődő országokban jellemző probléma - nem múlik el magától, a hosszú távú fertőzések krónikus hasmenést is okozhatnak.
- Iszkémia. Amikor csökken a vékonybél vérellátása, akadozik a működése, hasmenés is kialakulhat. A tartósan fennálló probléma iszkémiás vastagbélgyulladást és fekélyeket is okozhat.
- Gyógyszerek. Sok gyógyszer - köztük vény nélkül kapható szerek - lehetséges mellékhatása a hasmenés. Ha valaki érzékeny egy hatóanyagra vagy összetevőre, de rendszeresen kell szednie az ezt tartalmazó készítményt, hasmenése krónikussá válhat. Ilyenkor orvossal egyeztetve érdemes mielőbb más gyógyszerre váltani, ami lehetőség szerint nem tartalmazza az érzékenységet kiváltó összetevőt.
- Ételintolerancia vagy ételérzékenység. A laktózérzékenyeknél például tejtermékek fogyasztása után jelentkezhetnek hasmenéses rohamok, míg a fruktózérzékenyeknél magas fruktóztartalmú gyümölcsök fogyasztását követően.
Hogyan kezelhető és mikor kell orvoshoz fordulni?
Ez is érdekelhet
Ha fennáll a krónikus hasmenés gyanúja, az a legjobb megoldás, ha szakemberhez fordulunk, és segítségével kiderítjük a kiváltó kiváltó okot, ahelyett, hogy önerőből - vény nélkül kapható szerek folyamatos szedésével - főként a tünetek enyhítésére koncentrálunk. A tüneti kezelés ugyanis sok esetben csak időszakos, átmeneti megoldás. Ráadásul a krónikus hasmenés hatékony kezelése mindig a kiváltó októl függ. Ha például bakteriális fertőzés áll a hátterében, antibiotikumkúra szüntetheti meg a panaszokat. A vírusfertőzés ugyanakkor - ideális körülmények között - általában magától elmúlik, és diétával viszonylag gyorsan teljesen megszüntethetők a panaszok. Ha viszont IBS vagy ételintolerancia miatt alakul ki krónikus hasmenés, akkor az étrend átalakítása, az érzékenységet kiváltó ételek fogyasztásának mellőzése hozhat tartós javulást.
