A elhízás elleni kezelések kifejlesztéséhez vezethetnek még a mutációval nem rendelkező személyek számára is.
Az egyetem anyagcserekutató intézetének szakértői már korábban is tudták, hogy a DNS egy bizonyos szakasza, a KSR2 gén nélkül született egerek könnyebben híznak. Emberekben azonban nem ismerték ennek következményét, ezért kutatásukban 2101 kórosan elhízott személy DNS-ét vizsgálták meg. Néhányan a KSR2 mutálódott változatával rendelkeztek. A mutáció kettős hatást gyakorolt rájuk: egyrészt az étvágyukat növeli, másrészt lelassítja az anyagcseréjüket. "Ezek az emberek éhesek, és sokat akarnak enni, ugyanakkor lassú anyagcseréjük miatt nem akarnak mozogni, ráadásul valószínűleg fiatal korukban 2-es típusú diabétesz is kialakul bennük" - számolt be a kutatás vezetője, Sadaf Farooqi professzor. „Ezenkívül a kalóriaégetés képességét is lelassítja, ami azért fontos, mert ez egy újabb magyarázat az elhízásra.”
A KSR2 az agyban a legaktívabb, ahol azt befolyásolja, hogyan értelmezik az egyes sejtek a vérből származó jelzéseket, például az inzulin hormont. Ez pedig a szervezet kalóriaégető képességét befolyásolja. Farooqi professzor elmondta, hogy az anyagcsere magyarázatot az orvosok és a társadalom általában kigúnyolják, mert eddig semmi sem bizonyította azt, hogy az anyagcsere lelassult volna az elhízott betegekben. Sőt, az elhízott páciensek sok esetben éppen hogy felgyorsult anyagcserével rendelkeznek, hogy meg tudjanak birkózni a sokkal nagyobb testük energiaellátásával.
A professzor azt állítja, hogy az emberek alig 1 százaléka rendelkezik a gén mutálódott változatával, akiknek egy része normális testsúlyú. Az öt éves korukra elhízott gyermekeknek azonban körülbelül 2 százaléka rendelkezik a mutáns génnel. Ha viszont olyan gyógyszereket sikerülne kifejleszteni, amelyek a KSR2 problémáit célozzák, azok minden túlsúlyos és elhízott személy számára előnyösek lehetnének.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Más genetikai rendellenességek, például a magas vérnyomás vizsgálata során kimutatták, hogy még ha normális gén van jelen, az útvonal célba vétele akkor is segíthet" - magyarázta Farooqi professzor.
Ez is érdekelhet
Legjobban: