Enni, vagy nem enni? Sokszor fölvetődő kérdés, s nemcsak a fogyókúrázók vagy arra rászorulók, netán a legszegényebbek körében. Sok eledelről ugyanis szintén hallani, olvasni olyan szakvéleményeket, amelynek alapján jogos az iménti kérdés. Most éppen a margarin került egyes élelmiszer-szakértők támadáspontjába.
Már meg sem lepődünk, mert az utóbbi két évtizedben folyamatoasan érkeznek hozzánk elrettentő hírek, vásárlót riasztó megállapítások a legkülönfélébb élelmiszerekkel kapcsolatban. Közülük jónéhánynak korábban éppen érdemeit, kiváló tulajdonságait hangsúlyozták. Így járt többek közt a tej- és számos tejtermék, a húsok több típusa, egyes édesítőszerek, bizonyos fűszerek, egyes gyümölcsök és zsiradékok is.
Most a margarin van célkeresztben. Nem csoda, ha a gyanútlan, és gyakran informálatlan fogyasztó tanácstalanul és megzavarodottan áll az élelmiszerboltok polcai előtt, latolgatva: vajon veheti-e családjának, adhatja-e gyermekeinek azt a terméket, amiről mostanában annyi rosszat hallani, olvasni?
A napjainkban fellángoló "vaj kontra margarin" vitát hitelt érdemlő módon eldönteni nem feladata, nem tiszte a vásárlónak. Az kétségtelen, hogy az utóbbi időben a margarin nem csak sokféle elnevezéssel, csomagolásban, formában, ízben jelenik meg, hanem a hírek szerint keresett termék is. Talán éppen emiatt ócsárolják, valamiféle ellenérdekeltségből, vagy egyszerűen hozzá nem értésből?
Őri Ágnes táplálkozási szakértő, mielőtt egyértelműen védelmébe venné a margarint, a termék születésének körülményeiről is beszél. Szép nevét, a görög margarites-ből (gyöngy) magyarították, selymes fénye miatt. Nem új termék. Bár - francia találmányként - olcsó vajpótlóként kezdte pályafutását a krimi háború idején, mikor a francia vidék állatállománya jelentősen megfogyatkozott, idővel szabadalmaztatták és meghódította a világot. Egymás után épültek a margaringyárak, Németországtól Ausztrián át Norvégiáig, Svédországig, Dániáig, Angliáig és az Egyesült Államokig.
Összetétele az idők folyamán sokat változott, akárcsak gyártási technológiája, de a fogyasztók mindig kedvelték, nem utolsósorban olcsósága miatt. Ma már vitaminos, lágy és olívaolajból készült változatok is forgalomba kerülnek. A táplálkozási szakértőtől megtudjuk, hogy a margarin alapanyaga az olaj: napraforgó, repce, lenmag, kukoricacsíra, pálmaolaj.
E háborúkat túlélt közkedvelt élelmiszerrel ma mi lehet a baj? Hiszen a világon mindenütt javasolják fogyasztását a táplálkozással foglalkozó szakemberek. Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) szakembere szerint a margarint pártolók és ellenzők tábora a margarin születése pillanatától létezik. Hol hangosabb a csatazaj, hol csendesebb, s világtájanként változik a termék fogadtatása. Európában már régen elfogadott volt a margarin, de Kanadában például 1948-ig nem engedték forgalmazni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nálnuk most éppen támadják. Milyen érvekkel?
Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége elnöke segít a magyarázattal. Elmondja, hogy régen hidrogénezéssel állították elő a növényi olajokból ezt a könnyen kenhető zsírfélét. E folyamat során a telítetlen zsírsavak egy részéből transz-zsírsavak keletkeztek, melyek tényszerűen növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ám mnidjárt hozzáteszi: ma erre hivatkozni nem korrekt dolog, mert megváltozott a margarinok előállításának módja. A margarinokba kerülő növényi olajokat már nem hidrogénezik, ehelyett kemény, a természetben előforduló növényi zsírokat - kókuszzsír, pálmazsír - alkalmaznak, hogy a kívánt állagot elérjék. A korszerű eljárással sikerült a transzzsírsavak arányát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt 1-2 százalékra leszorítani. Nem véletlen, hogy ma már ellenőrzötten "szívbarát" minősítésű, vitaminokkal dúsított margarinok is forgalomba kerülnek.
A másik támadási pont a koleszterin, illetve annak hiánya. A margarin ugyanis nem tartalmaz koleszterint, de ellenzői úgy tartják, ettől még nem nevezhető egészségesnek. Mint ahogy nem is emiatt az. Az tény, hogy az emberi szervezetnek szüksége van bizonyos mennyiségű koleszterinre a sejtek működéséhez, de ezt képes is előállítani, a koleszterin különben is jelen van a telített zsírsavakban gazdag élelmiszerekben.
A margarinok csomagolásán egyre több, a vevőnek szóló információ jelenik meg,mégsem elegendő. Jövőre EU rendelkezés szerint klinikai vizsgálattal kell igazolni azt is, ha például egy termékben a koleszterin szintjét csökkentik. Ma még hiányzik a "szabályozott" címke, amiből a fogyasztó minden szükséges tudnivalót kiolvashat.
A dietetikus arra hívja fel a figyelmet, hogy az ellenőrzött élelmiszerpiacon nincs egészségtelen és tiltott élelmiszer, csak egészségtelen étrend van. Tehát úgy kell összeállítani táplálékunkat, hogy az minden tekintetben kiegyensúlyozott legyen. Ennek értelmében rendszeres fogyasztásra a margarin ajánlott, kis mennyiségben viszont a vaj is szerepelhet étrendünkben, sőt a kacsazsír sem elvetendő. Arra kell ügyelni, hogy étrendünk ne legyen szegény esszenciális zsírsavakban, és ne legyen túlzott a koleszterin, valamint a transz-zsírsav bevitel.
A helyes, egészséges táplálkozás érdekében az állati eredetű zsírokat növényi eredetűekre kell cserélni. De nem teljes mértékben! A margarin mellett ne mondjunk le teljesen a vajról sem, hiszen a zsírokban oldódó, biológiailag fontos anyagok, melyek a tejzsírban, azaz a vajban találhatók, szintén fontosak a szervezet számára.
A változatos, egészséges, átgondolt és megtervezett táplálkozás során így fér meg egymás mellett békében és ártalmatlanul a vaj és margarin - mindenféle ellenkező híreszteléssel szemben.
Ez is érdekelhet
STOP
Legjobban: