Azzal magyarázta, hogy a joghurt fogyasztása megváltoztatja az ember vastagbelében zajló rothadás folyamatát, antitoxint termel, jótékonyan hat a bélflórára és ezáltal meghosszabbítja az életet. Felfedezéséért a jeles gerontológus Nobel-díjat kapott. Bár ő akkor még nem tudta, de a probiotikumok hatásával találkozott.
Mik azok a probiotikumok?
A probiotikumok olyan úgynevezett "jó" baktériumok (azaz nem-kórokozó, nem-mérgező mikrobák), amelyek a normál táplálkozás során, esetleg szájon át adva eljutnak a vastagbélbe, és ott jótékony hatást fejtenek ki. Ismert történetük nem tekint vissza túl messzire, a probiotikumok emberi gyógyászatban játszott lehetséges szerepéről az első összefoglaló közleményt Fuller publikálta 1991-ben. Ezek az "élő" élelmiszer-alkotórészek jótékony hatással vannak az ember egészségére, képesek a betegséget okozó baktériumok elszaporodását, méreganyag-termelését megakadályozni, az immunrendszert serkenteni, így tehát szerepük van fertőzések megelőzésében.
Mely törzseket nevezhetjük probiotikumnak? Általában probiotikus baktériumok alatt a Lactobacillus és Bifidobacterium csoportba tartozó mikrobákat értjük, talán mindkettő már a reklámokból is ismerős lehet. Az utóbbi törzsbe tartozók szénhidrátbontó képességgel rendelkeznek és vízben oldható vitaminok termelésében is részt vesznek. Az előbbiek szerepe inkább a káros (patogén) baktériumok elszaporodásának gátlása és toxintermelésük megakadályozása.
Segítő élelmiszerek
De vajon milyen élelmiszerek tartalmaznak probiotikumokat? Elsősorban a tej, a tejtermékek, ezek között is kivált a savanyított tejtermékek, érlelt sajtok, az élőflórás joghurtok, általában az úgynevezett fermentált élelmiszerek tartalmazzák. Hatékony és célravezető megoldásnak látszik viszont a hazai táplálkozási viszonyok ismeretében a különböző probiotikum-készítmények szedésének megfontolása is.
Mire ajánlhatók a probiotikumok?
Sok nem-allergiás betegség kezelésére javasolják a probiotikumokat, mivel az élő mikrobákból álló étrend-kiegészítők elfogyasztása kedvező hatást gyakorol az elfogyasztó szervezetére. Serkentik az immunrendszert, javítják az ásványok és vitaminok felszívódását, fokozzák a máj és a vesék méregtelenítő hatását, gyorsítják a növekedést. Egyes megfigyelések arra utalnak, hogy a probiotikumok segítségével javulást érhetünk el számos betegségben, például laktózérzékenységben, hasmenésben, gyulladásos gyomor- és bélbetegségekben vagy például az allergia megelőzésében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Kényes egyensúly
Nagyon sok tényező befolyásolja negatív irányba a bélflóra összetételét, így például a szennyezett, illetve a bioaktív anyagokban szegény élelmiszerek fogyasztása, az egyoldalú táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, az antibiotikum-kezelés, a besugárzás, a stresszes életmód, az utazási izgalmak mind egyszerre több jótékony baktériumfaj pusztulását is okozhatják. Ezekben az esetekben külön figyelni kell a probiotikumok újratelepítésére, azok bevitelére alkalmas élelmiszerek segítségével, illetve többféle jótékony baktériumot tartalmazó készítmény alkalmazásával, ami kiegyensúlyozottabban állítja helyre a normál bélflóra működését.
Legjobban: