A kávécserje eredetileg az etiópiai Kaffa tartomány fennsíkjáról származik, ahol terméséből még ma is kását főznek. Forró italként igazából csak a XI. századtól fogyasztják. Az idők során számos érdekes tény terjedt el róla, melyek hol bebizonyosodtak, hol pedig megcáfolták őket. Ezek közül válogattuk ki a legérdekesebbeket!
1: A kávé vízhajtó hatású és csontritkulást okoz
Kutatások szerint a mérsékelt mennyiségben fogyasztott koffein nem okoz kiszáradást, elektrolithiányt, mivel a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja.
Csupán a nagy dózisban (legalább 250 mg) elfogyasztott koffeinnek van diuretikus (vízhajtó) hatása, ám ehhez gyors egymásutánban legalább 4 kávét kellene meginni. Jó, ha tudjuk, hogy a rendszeres koffeinfogyasztók idővel hozzászoknak ehhez a hatáshoz is. Egyes tanulmányok arra utaltak, hogy a koffein növeli a vizelettel történő kalciumürítést, ám az újabb eredmények szerint ez a veszteség meglehetősen minimális, napi 2-3 kávé nem befolyásolja a kalciumegyensúlyt vagy a csontsűrűséget. A túlzott (napi 6 adagnál is több) kávé kis mértékben fokozhatja ugyan a vizelettel történő kalciumkiválasztást, ám ez főként a kevés kalciumot fogyasztó nők számára jelenthet kockázatot.
2: A kávénak csak káros hatásai vannak
Bár sokáig mumus volt a legtöbb ember számára, és vérnyomásemelő hatásaira figyelmeztettek, jó tudni, hogy a kávé (mértékletesen fogyasztva) nagyon jó hatással lehet a szervezetünkre. Tudta-e például, hogy a vörösáfonya, a sütőtök, a paradicsom és az étcsokoládé mellett a kávéban is nagyon sok az antioxidáns?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy csésze kávé több mint kétszer annyi antioxidánst tartalmaz, mint a hasonló mennyiségű zöld tea. Márpedig antioxidánsokra szükségünk van: ezek támogatják a szervezetünket a káros szabadgyökökkel szembeni küzdelemben. "A civilizációs ártalmak miatt szervezetünkben felszaporodó káros szabadgyökökkel az élelmiszerekben megtalálható antioxidánsok képesek felvenni a harcot"- mondja Szűcs Zsuzsanna, a Nestle dietetikusa. Kedvező hír az is, hogy a napi, rendszeres kávéfogyasztás csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A kávé egyébként niacint, káliumot, magnéziumot és mangánt is tartalmaz, a koffein pedig gyorsítja a szervezet anyagcseréjét, miközben kalóriatartalma elenyésző - tehát üresen vagy édesítőszerrel fogyókúrázóknak is hasznos.
3: A kávé rossz hatással van a szívre, és akinek magas a vérnyomása, nem ihat kávét
A legfrissebb kutatások szerint a jól beállított vérnyomással rendelkezők is nyugodtan fogyaszthatnak napi 1-3 csészével. A koffeinfogyasztás ugyanis nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ez a tévhit talán azért tarthatta magát ilyen sokáig, mert a sok kávét fogyasztók között az átlagnál több a dohányos, aki fizikailag inaktív, stresszes életet él, sok telített zsírsavat tartalmazó ételt eszik és több alkoholt is iszik.
A koffein átlagos felezési ideje (tehát amennyi idő alatt a szervezet az egységnyi idő alatt elfogyasztott koffeinmennyiség felétől megszabadul), nagyjából 3 óra.
4: az instant kávé nem is kávéból készül
Az őrölt pörkölt kávét lefőzik, majd kivonják belőle a vizet - így lesz belőle száraz granulátum. Ez az oka annak, hogy az instant kávéhoz forró vizet kell önteni ahhoz, hogy visszakapjuk az eredeti, lefőzött kávét. "Sem tartósítószerre, sem adalékanyagokra nincs szükség, hogy a kávégranulátum megőrizze frissességét" - mondja Tóth Tímea dietetikus. Az instant kávé antioxidáns hatású polifenol tartalma sem tér el a hagyományos, főzött verziótól, és az élénkítő hatása sem gyengébb, mint az ugyanolyan fajtájú és pörkölésű, szemes kávéból főzött nedűnek. Más azonban a pótkávé: ennek összetevői gabonafélék, mint például a cikória, melynek íze hasonlít kissé a kávéra, ám sem koffeint, sem antioxidánsokat nem tartalmaz.
5: az erős kávé a jó, a tej tönkreteszi a kávé hatását
Az erősen pörkölt kávékban általában kevesebb a koffein, mint az enyhe pörkölésűekben. A pörkölés ugyanis csökkenti a koffeintartalmat. A feketénkhez hozzáadott tej viszont nem ront sem az élénkítő hatáson, sem az antioxidáns-tartalmon.
Az antioxidánsokról egyébként jó tudni, hogy a szervezetünk öregedéséért is felelős szabad gyökök ellen nyújtanak némiképpen védelmet. Számos antioxidáns hatású tápanyagot ismerünk, legismertebbek talán az A-, a C- és az E-vitamin, illetve a polifenolok, de jó tudni, hogy a zöldségek, gyümölcsök élénk színét adó anyagok is antioxidáns hatásúak. A kávé mellett többek között a vörösbor, a kakaó és a bogyós gyümölcsök is jelentős polifenol tartalommal rendelkeznek. Étrendünk javasolt antioxidáns tartalmára vonatkozóan pillanatnyilag tudományos ajánlás nincs. A világ számos pontján készült táplálkozási felmérések eredményei szerint az átlagos napi polifenol-bevitel 1 gramm körül alakul.
Néhány ital polifenol tartalma:
- kávé: 150-550 mg/csésze
- kakaó: 150-200 mg/csésze
- vörösbor: 200-800 mg/pohár
- zöld tea: 150-200 mg/csésze
Hogyan igyuk a kávét?
Mértékkel, ne túl forrón, és semmiképp se éhgyomorra. A koffeinre érzékenyek számára a kávé élvezete továbbra is megmaradhat a koffeinmentes kávé választásával, amely esetében nem kell számolniuk a koffeinnel összefüggő esetleges negatív egészségügyi hatásokkal sem.
Felhasznált irodalom: Nestle: Életmód Iránytű, Nestle kutatás a kávéról
