Az erjesztett, avagy fermentált tejtermékek tejsavbaktériumokkal végzett kezelés során jönnek létre. Egyebek mellett ebbe a csoportba tartozik a sajt, a joghurt , a túró , a kefir és az aludttej. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy ezek az élelmiszerek pozitívabb hatást gyakorolnak a vérzsírok szintjére, illetve egyes szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatára, mint az egyéb tejtermékek. Mindemellett a témával kapcsolatos kutatások köre egyelőre igen szűkös.
Ebből a szempontból is igen értékes a Kelet-finnországi Egyetem legújabb tanulmánya, amely a fermentált és nem fermentált tejtermékek hatását vizsgálta az ischaemiás szívbetegségek előfordulásában. E kategóriába azokat a kórképeket soroljuk, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása játszik szerepet, mint például a szívinfarktus során. A kutatók pontosan kétezer férfi önkéntest vontak be a vizsgálatokba 1984 és 1989 között, majd átlagosan 20 éven át nyomon is követték az étkezési szokásaikat. Ebben az időszakban összesen 472 férfinél alakult ki valamilyen ischaemiás szívbetegség.
Egyéb életmódbeli és étrendi tényezőket is figyelembe véve a kutatók végül kimutatták, hogy a 3,5 százalék alatti zsírtartalmú erjesztett tejtermékek nagy mennyiségű fogyasztása mellett 26 százalékkal alacsonyabb volt az említett szívbetegségek előfordulása. Pontosabban ekkora eltérés jelentkezett e téren a legtöbb ilyen ételt fogyasztók csoportja és a legkevesebbet fogyasztók között. Eközben viszont az ugyancsak fermentált, de magas zsírtartalommal rendelkező tejtermékek, mint a sajtok, nem voltak érdemi hatással a kockázatra. Ugyancsak kitűnt az eredményekből, hogy a nem erjesztett tejtermékek, például maga a tej nagyon nagy mennyiségű bevitele már kifejezetten növelte az ischaemiás szívbetegségek fellépésének rizikóját. Ez esetben a nagy mennyiségű fogyasztás átlagosan napi 9 deciliter tejnek felelt meg.
A finn tanulmány tehát újabb bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy az erjesztett tejtermékek több egészségügyi előnnyel rendelkeznek, mint a nem fermentáltak. Az ennek hátterében meghúzódó tényezők egyelőre nem ismertek a tudomány előtt, de egyes elképzelések szerint az erjesztés során képződhetnek olyan összetevők, amelyek hasznosak az emberi szervezet számára.
Ez is érdekelhet
Forrás: eurekalert.org
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
