Általában véve mint veszélyes betolakodókra gondolunk a baktériumokra és egyéb mikroorganizmusokra, pedig számos fajtájuk nemcsak nem ártalmas, hanem egyenesen hasznos az emberi szervezet számára. A fermentált, avagy erjesztett ételek gazdagok olyan baktériumokban és élesztőgombákban, amelyeket összefoglalóan probiotikumoknak nevezünk. A probiotikumok egyrészt alkohollá és savakká bontják le az élelmiszerben lévő szénhidrátokat, ezáltal egyfajta természetes tartósítószerként működnek, pikáns ízt kölcsönöznek az adott ételnek. Másrészt a szervezetbe jutva a többi között támogatják az emésztő- és az immunrendszer működését.
Mint azt az amerikai egészségügyi intézet ( NIH ) írja, a probiotikumok biztonságos használatának kiterjedt történelme van, különösen egészséges embereknél. Ezzel együtt bizonyos esetekben -elsősorban súlyos betegségekkel küzdő vagy legyengült immunrendszerű betegeknél - panaszokat is kiválthatnak ezek a mikroorganizmusok. Lássuk, milyen problémák merülhetnek fel ilyenkor.
Puffadás
Nem ritka, hogy az erjesztett ételek fokozott gázképződést és puffadást idéznek elő. A panasz oka a probiotikumok antimikrobiális hatásában keresendő. A probiotikumok olyan peptideket bocsátanak ki, amelyek elpusztítják a kórokozó baktériumokat, mint a Salmonella vagy az E. coli, eközben pedig gáz képződik. Voltaképpen tehát a tünet azt jelzi, hogy bélrendszerünkben csökken a patogén mikrobák száma, ezzel egyidejűleg viszont igen kellemetlen, fájdalmas is lehet.
Fejfájás, migrén
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az erjesztő folyamatok, pontosabban az aminosavak lebontása során nagy mennyiségben képződnek biogén aminok a probiotikus ételekben. Ezek közé tartozik például a hisztamin és a tiramin. Előbbi megemésztéséért specifikus enzimek felelnek az emberi szervezetben, ha azonban testünk nem termel kellő mennyiségű enzimet, a hisztamin felszívódva bejut a véráramba. Emiatt többféle tünet felléphet, beleértve a viszketést, fejfájást és migrént, orrnyálkahártya-gyulladást, szemvörösödést, fáradtságot, bőrkiütéseket, valamint emésztőrendszeri panaszokat, így hasmenést, hányingert és hányást. Emellett a hisztaminintolerancia súlyosabb problémákat is okozhat, így akár asztmás rohamot, alacsony vérnyomást, szívritmuszavarokat , keringési elégtelenséget, hirtelen jött pszichés zavarokat és alvászavart egyaránt.
Ételmérgezés és fertőzés
Bár a probiotikumok általában képesek megelőzni, hogy patogén baktériumok szaporodjanak el a fermentált élelmiszerekben, ezzel együtt még előfordulhat, hogy ezek az ételek is kórokozókkal szennyeződnek. Pasztőrözetlen tempeh fogyasztása nyomán közel száz megbetegedést regisztráltak például 2012-ben az Egyesült Államokban, míg a kimchihez kapcsolódóan két nagyobb ételmérgezéses járvány is kitört Dél-Koreában 2013-ban és 2014-ben.
Érdemes megemlíteni, hogy ritkán ugyan, de probiotikus mikroorganizmusok is okozhatnak fertőzést, különösen legyengült immunrendszerű betegeknél. Egy 2017-ben megjelent esetriportban - a maga nemében a világon elsőként - bemutatták egy 65 éves cukorbeteg páciens esetét, akinél egy probiotikus tejsavtermelő baktériumtörzs, a Lactobacillus paracasei okozott fertőzést és májtályogot. Születtek továbbá feljegyzések probiotikumok okozta tüdőgyulladásról, vérmérgezésről és szívbelhártya-gyulladásról is.
Antibiotikumrezisztencia
Nemcsak a patogén baktériumok, hanem a probiotikus baktériumok is hordozhatnak olyan géneket, amelyek révén képesek ellenállni egyes antibiotikumoknak. Ez még nem is lenne feltétlenül probléma, csakhogy ezek a gének akár az élelmiszerláncban, akár a gyomor-bélrendszeren belül is átjuthatnak más baktériumokba az úgynevezett horizontális géntranszfer útján. Egy 2017-es nemzetközi tanulmány kimutatta, hogy a fermentált élelmiszerek probiotikumai legtöbbször az eritromicinnel és a tetraciklinnel szemben válnak rezisztenssé, amelyeket jellemzően légúti fertőzések és szexuális úton terjedő fertőzések kezelésére használnak. A közelmúltban amerikai, maláj és török kutatók is hasonló felfedezéseket tettek különböző erjesztett ételek kapcsán. A török tanulmány például tejtermékek probiotikus baktériumaiban talált olyan géneket, amelyek a hírhedt MRSA-fertőzések ellen használt vankomicinnel szemben nyújtanak védelmet.
Ez is érdekelhet
Forrás: theconversation.com
