Egyre több magyar használja az édesítőszereket, elsősorban italok édesítéséhez - derült ki a Szinapszis Kft. tavalyi kutatásából. A válaszadók 31 százaléka ételek és italok ízesítéséhez egyaránt alkalmazza az édesítőket, 8 százalékuk csak ételekbe, míg 27 százalékuk csak italokba teszi.
A kutatás rámutat arra is, hogy az édesítőszer kiválasztásánál az íz a döntő szempont, a kellemes, cukorra emlékeztető aroma még az energiatartalomnál is fontosabb. Nyilvánvalóan nagyon fontos az édesítő eredete is, a természetes eredetű összetevő még mindig előnyt élvez. A fogyasztók ma már nyitottabbak a különböző édesítőszerek megismerésére - ezt mutatja, hogy folyamatosan nő az édesítőszerek ismertsége. A volt Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által 2014-ben végzett kutatás alapján elmondható, hogy 2009-hez képest nőtt az édesítőszerek fogyasztása a hazai lakosság körében.
A mesterséges és természetes édesítőszerek
Az intenzív édesítőszerek fő jellemzője, hogy édesítőerejük a cukorénál jóval nagyobb, így sokkal kisebb mennyiség is elegendő belőlük az édes íz eléréséhez. Találunk köztük természetes (taumatin) és mesterséges (például szacharin, aszpartám) eredetűeket. Megjelenési formájuk lehet tabletta, por vagy folyadék. Felhasználásuk az élelmiszeriparban igen széleskörű. A legtöbb édesítőszer elérhető mint asztali édesítő, emellett leggyakrabban üdítők, instant italporok, desszertek, tejtermékek, gyümölcskonzervek, dzsemek, sütőipari termékek alkotói lehetnek.
Biztonságos az édesítőszerek fogyasztása?
Örökzöld kérdés az édesítőszerek biztonságossága, amelyben az ADI-érték adhat számunkra
iránymutatást, hiszen leginkább ez jelzi egészségre gyakorolt hatásukat. Sokszor elhangzik a táplálkozástudományi szakemberek szájából, hogy nincsenek tiltott élelmiszerek, csak kerülendő mennyiségek. Az ADI-érték (acceptable daily intake, vagyis javasolt napi mennyiség) segít annak meghatározásában, hogy miből mennyi az egészségre ártalmatlan adag. Ennek jelentőségét ismerték fel egy olasz tanulmányban is, amelyben azt vizsgálták, hogy az olasz élelmiszerpiacon jelenlévő, intenzív édesítőszereket tartalmazó élelmiszerek fogyasztásával a lakosság átlépheti-e az ADI-értéket.
Le Donne és munkatársai 10 intenzív édesítőszer (Aceszulfám-K, Aszpartám, Ciklamát, Szacharin, Szukralóz, Taumatin, Neoheszperidin DC, Szteviolglikozidok, Neotám, Aszpartám-aceszulfám só) napi bevitelét vizsgálta az olasz lakosság körében. Egy háromlépcsős módszerrel a lehető legpontosabban próbálták megbecsülni a fogyasztást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az édesítőszerek beviteléhez elsősorban az üdítők, az asztali édesítők és az étrend-kiegészítők járultak hozzá a legnagyobb mértékben, ugyanakkor az édesítőszert fogyasztók körében a becsült napi beviteli érték jóval az ADI-érték alatt volt. Hasonló kutatást Írországban is végeztek, ahol a lakosság édesítőszer-fogyasztása szintén jóval az ADI-érték alatt maradt. Az édesítőszerek beviteléhez az íreknél is az üdítők és az asztali édesítők járultak hozzá jelentősen, de náluk a harmadik helyen a tejtermékek álltak.
Az édesítőszerek fogyasztásának lehetséges előnyei
Az édesítőszerek elsősorban a cukorbetegek számára jelenthetnek alternatívát a cukor helyett az édes íz kiváltására. Az energiamentes vagy csekély energiatartalmú édesítők használatával energiát spórolhatunk, ami fontos szempont, amikor testtömeg-csökkentésről van szó.
Az Amerikai Diabetes Társaság irányelve alapján az energiamentes édesítőszerek - az energiát adó szénhidrátok helyett alkalmazva - csökkenthetik az összes energia-, illetve szénhidrát-bevitelt, ha nem kompenzálják más forrásból származó energiabevitellel. Cukor helyett cukorhelyettesítőt tartalmazó étel/ital fogyasztását követően kisebb mértékű a vércukorszint emelkedése, valamint az alacsony energiatartalmú és energiamentes édesítőszert tartalmazó rágógumi is hozzájárul a fogak mineralizációjának fenntartásához. Összességében elmondható, hogy az édesítőszerek általában biztonsággal használhatóak az elfogadható napi beviteli értéken belül maradó fogyasztás esetén.
Ez is érdekelhet
Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
