Az uniós élelmiszer-biztonsági kérdések kapcsán dr. Biacs Péter egyetemi tanárral, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület elnökével készített interjút a Magyar Hírlap. Az elnök az élelmiszerbotrányokkal kapcsolatban elmondta, az unió most kezd ráébredni arra, hogy az áruk szabad áramlása, így az élelmiszereké is kockázatokkal járhat.
A tavalyi 2937 eset egyharmadában rendelt el riasztást az EU. A legtöbb problémát a szennyezett, fertőzött tengeri étkek, halak, rákok, kagylók okozzák. A másik két sláger a fertőzött baromfihús és a mikotoxinok, a gombafertőzések Magyarországon is problémát okoznak. Ezek mellett elsősorban a különböző szermaradványok okozhatnak gondot, azok a rovarölő szerek, amelyekkel olykor a déli gyümölcsöket szórják be szállítás előtt. Nem tanácsos ma már elfogyasztani a narancs vagy a citrom héját.
A szakember arról is beszélt, hogy Magyarország már régóta exportál az EU-tagállamokba. A magyar rendszer nagyon fragmentált: külön működik a közegészségügyi, az állat- és növény-egészségügyi, valamint a fogyasztóvédelmi ellenőrzés. Ez a négy terület az unióban egy főigazgatóság alá tartozik.
Ez is érdekelhet
A csatlakozás előtt Magyarországon is létrehozták a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt, de nem ruházták fel megfelelő jogkörökkel. Hivatal és nem hatóság, munkatársai közalkalmazottak, nem pedig köztisztviselők, számos problémás ügyben nem tudnak eljárni. A csatlakozás óta harmadára csökkent a hatósági laboratóriumok száma is, mivel az uniós élelmiszereket nem kell engedélyeztetni, így nincs elég munkájuk. Ma a hatóság csak bejelentés nyomán megy ki a piacra, de rendszeres monitoring nincs.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: