Most, hogy itt az ősz és a tél, sokan szívesen vennék a sátorfájukat, és kerekednének fel a gólyák után Afrikába. Ezt az életvitelünk és a pénztárcánk nem igazán engedi meg. Ha fizikailag nem is repülhetünk több ezer kilométert, ízlelőbimbóinkon keresztül kóstoljunk bele Afrika ízeibe, így kerülve közelebb a fekete kontinenshez.
Sáfrányos szeklice, más néven kerti pórsáfrány: ez az Afrikából származó virágos növény az őszirózsák családjába tartozik. A kesernyés ízű fűszert a növény virágának bibéjéből nyerik. A nagyon drága sáfrány helyettesítésére is alkalmas. Levesekbe, mártásokba, édességekbe jól illik. Nemcsak ízesítésre, színezésre is használható, kisebb mennyiségben szép sárga, vagy nagyobb adag használata esetén vörös színt kapunk. Ilyen célokra a bor- és gyógyszeripar is igénybe veszi.
A bukut, egy Afrikában élő fa leveléből készült kivonatot eredetileg Dél-Afrika őslakosai testükre kenve a rovarok távol tartására használták. Fűszerként a növény szárított levelét használják, íze a feketeribizlire emlékeztet: teát, édességet, likőrt ízesítenek vele. Ez a vadon élő növény igen termékeny, de a tömeges felhasználás miatt egy időben a kipusztulás szélére került. Most már ültetvényeken termesztik, így legálisan bárki hozzá juthat. Gyógyhatása is kiemelkedő: csökkenti a menstruáció előtti tüneteket, hasznos húgyúti fertőzések, hólyaggyulladás és a prosztatával összefüggő megbetegedések esetén, kitűnő vizelethajtó, ezáltal tisztító hatású, és kedvező magas vérnyomás esetén. Terhes nők csak a nőgyógyászukkal való konzultációt követően fogyaszthatják.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A fent részletezett egzotikus növényeket használva nemcsak ételeinket tehetjük különlegessé, de saját és családunk egészségére is vigyázunk egyben. Szánjunk időt a beszerzésükre!
