A múlt héten ijesztő hír jelent meg arról, hogy egy francia kutatócsoport megállapítása szerint az EU által egyébként fogyasztásra engedélyezett MON836 jelű genetikailag módosított kukorica súlyos vese- és májkárosodást okozott patkányokban.
A hírt eddig többnyire környezetvédők és politikusok kommentálták, most a szaktudomány képviselőit szólaltatjuk meg.
Venetiáner Pál molekuláris biológus:
- Ahogy ez az egész megjelent a médiában, abban erős torzítások vannak, tudniillik a hír úgy szólt, hogy ez a francia tudós már régebben állította, de most egy független amerikai kutatócsoport megerősítette az állításait. Ez így nem igaz, itt egyszerűen arról van szó, hogy most egy amerikai lapban közölte ugyanaz a francia tudós az állításait. Semmiféle új kísérletről nincs szó, amelyek a veszélyt bizonyították volna, hanem csak arról van szó, hogy ez a francia tudós elemezte a Monsanto cég (amelyik ezt a kukoricafajtát előállította) kísérleti vizsgálatait, és a ezekből vonta le ő azt a következtetést, hogy azok az elváltozások, amelyeket maga a Monsanto is jelentett, de jelentéktelennek minősített, azok igenis jelentősek. A három évvel ezelőtti állítás és a mostani között annyi a különbség, hogy három évvel ezelőtt a Monsanto akkor hivatalosan közölt adatait elemezte ez a francia tudós, azóta viszont egy bírósági végzéssel hozzájutott a Monsanto összes kísérleti adatához, nemcsak ahhoz, aminek az összefoglalását közölték, és ennek alapján erősítette meg azt, hogy szerinte a Monsanto téves következtetéseket vont le.
Gelencsér Éva, a Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet Élelmiszerbiztonsági Főosztályának a vezetője:
- Az Európai Uniónak van egy élelmiszerbiztonsági hatósága, amelyik a genetikailag módosított szervezetek kockázatbecslésével foglalkozik. Ők ezt az információt, hogy hogyan kéne a piacra jutást megelőzően megvizsgálni a növényeket, és az adatokat véleményezésre beterjeszteni, közzé is teszik a honlapjukon. Ez egy komplex vizsgálatsorozat, amelyik kiterjed arra, hogy honnan származik az új információt tartalmazó gén, milyen a befogadó szervezet, hogyan történt a génmódosítás, mit illesztettek be, milyen termékek várhatók, tehát milyen új tulajdonságot hordoznak. Foglalkozni kell azzal, hogy vajon nem képződnek-e a módosítás hatására toxikus, allergén komponensek, vagy nem változik-e meg úgy a tápanyag-összetevők összetétele, hogy az hatással legyen a táplálkozásra, és természetesen foglalkozni kell a környezeti kockázat becslésével.
- Előfordulhat-e mégis, hogy ebben a hosszú protokollban olyan hibákat követtek el, hogy mégiscsak veszélyes, és ezeknek a francia kutatóknak igazuk van?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
- A megjelent cikk alapján nagyon nehéz eldönteni, hiszen a vizsgálatok, amiket bekér az Európai Unió Szakbizottsága, azok - mint mondtam - egy vizsgálatsorozatból állnak. A francia kutatók publikációja, csak az adatok egy részével foglalkozik, mégpedig egy olyan részével, ami magának a növénynek a kilencven napos patkányetetési kísérletére vonatkozik. Ennek a statisztikai elemzésével foglalkozik. Az előzményeket mi nem látjuk, tehát hogy jól döntöttek-e a szakértők, vagy pedig hiba csúszott a megítélésbe, ez alapján a publikáció alapján nehéz lenne megmondani. Ami ebből számomra következik, hogy mindenképpen jobb lenne a kutatás szempontjából, hogyha az Európai Unió nem egy szakbizottság véleményét tenné közre, hanem a nyers adatok állnának rendelkezésre, mert akkor mindenkinek lehetősége lenne arra, hogy ezeket az adatokat lássa és elemezze az adatokat, tehát biztos, hogy nagyobb lenne az adatok hitelessége, lenne benne közmegegyezés.
Legjobban: