Az elegendő zsírbevitel, ezen belül az állati eredetűek, a zöldségekből származóak, illetve a telített zsírsavak helyes aránya ugyancsak segít a méregtelenítésben. Ugyanakkor az elsősorban halakban előforduló omega-3 zsírsavak serkentik az arzén felhalmozódását.
A hosszú ideig tartó, erős arzén-expozíció (kitettség) bőrelváltozásokat, rákot, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhat, továbbá akadályozhatja a magzati fejlődést. Már alacsony arzén-koncentráció is veszélyt jelent a szervezetünkre nézve. A rizs például nem organikus formában tartalmazhatja ezt a méreganyagot, ami még inkább egészségromboló hatású, mint a halakban előforduló organikus változat.
A testünkbe kerülő arzén egy része a vizelettel kiürül, ám a maradék képes elraktározódni a hajszálakban és a körmökben. Éppen ezért az arzén-túlterhelés megállapítására haj- és körömdiagnosztikai módszert szoktak alkalmazni az orvosok.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Alapos vizsgálatok
Az egyesült államokbeli Dartmouth Egyetem és a Geisel Orvosi Egyetem szakértői elemezték a környékükön élők arzénszintjét. Valamennyien a helyi vízhálózatot használták elsődleges folyadékforrásként. Az eredmények szerint a szervezetükben talált arzén mennyisége egyenesen arányos volt az alkohol-, illetve az omega-3-bevitellel, viszont akik több zöldséget és állati zsírt fogyasztottak, alacsonyabb szintet produkáltak.
Dr. Kathy Cottingham, a kutatás szervezője szerint valószínűleg kölcsönhatásról lehet beszélni az arzén és a zsírok között: utóbbiak megakadályozhatják a méreganyag lerakódását a haj és a köröm szerkezetét alkotó keratinbázisban. Ám azzal is számolni kell, hogy a felmérés résztvevőinek táplálkozása eltérő volt, tehát magas arzénszintet például a kiemelkedő rizsfogyasztás is eredményezhetett.
"Az emberi test a metiláció néven ismert kémiai folyamat segítségével igen hatékonyan képes eltávolítani az arzént. Meglepő módon nem észleltünk összefüggést a többi tápanyag, például a folsavbevitel és a metiláció között, noha ennek oka lehet, hogy a vizsgált személyek ezekből megfelelő mennyiséget vettek magukhoz" - összegezte a kutatást vezető dr. Joann Gruber, aki munkatársaival jelenleg ugyanezen témakörben végez kutatást, ezúttal gyerekekre vonatkozóan.
Magyar viszonylatban
Hazánkban is az arzén az egyik legaggályosabb, ivóvizet szennyező kémiai anyag. A korábbi ivóvíz-szabvány 50 µg/l-es arzénmennyiséget engedélyezett, míg az új, EU irányelvek alapján összeállított 201/2001 ivóvíz Kormányrendelet azonban ennél szigorúbb: 10 µg/l arzéntartalmat határozott meg. Ez ivóvizeink közel 60%-át érinti.
Ivóvizünk összetételéről a szolgáltatónál érdeklődhetünk, illetve az speciális szűrőkancsók is a család egészsége érdekében.
