A hazai Ködpiszkáló .
Számos cég próbál azzal tisztességtelen előnyt kovácsolni hogy a saját "szerves" vagy "természetes" C-vitaminját a versenytársak terméke elé helyezi. Általában olyan érvek hangzanak el a szerves előállítású mellett, hogy jobban hasznosul, lassabban ürül ki a szervezetből, illetve hogy természetes, ami önmagában is reklámértékkel bír. A szerves és "szervetlen", és egy lépéssel továbbmenve a természetes és szintetikus C-vitamin szembeállítása viszont alapvetően semmi mást nem szolgál, mint marketingcélokat.
A szerves és szervetlen fogalma korántsem annyira egyértelmű, mint amennyire gondolnánk. A szerves vegyület kifejezéssel általában a széntartalmú (ezen belül a szén-szén és/vagy szén-hidrogén kötést tartalmazó) vegyületeket illetik. A kivételek sora azonban hosszú: a grafit és gyémánt szervetlen, jóllehet C-C kötéseket tartalmaz, több vegyületet (például szén-tetraklorid) úgy sorolnak a szervesek közé, hogy sem C-H, sem C-C kötés nincs bennük. Az átmeneti zóna vegyületeit gazdagítják többek között a fémorganikus vegyületek, köztük néhány természetes anyag, például a légyölő galócában található amavadin.
Mindezzel együtt arról nem lehet vita, hogy az aszkorbinsav (amit gyakran azonosnak tekintenek a C-vitaminnal) szerves anyag. A félreértések/félremagyarázások oka az is lehet, hogy a vegyület több "formában" fordul elő. Az aszkorbinsavnak két tükörképi párja (enantiomere) létezik, ezek a D- és L-aszkorbinsav (a D és L betűk a dexter - jobb, laevus - bal latin szavakból származnak). A két vegyület bizonyos szempontból "csereszabatos", az emberi szervezetben azonban csak az L-aszkorbinsav hasznosul jól vitaminként (azaz ez tölt be olyan funkciókat, amelyek szükségesek szervezetünk normális működéséhez). Ugyanakkor, bár vitaminként haszontalan, a D-aszkorbinsav ártalmatlan vegyület, fogyasztása nem jár veszélyekkel.
A D-aszkorbinsav a természetben nem fordul elő, szintetikusan viszont előállítható, és nem kerülhet forgalomba vitamin néven, jellemzően élelmiszerek tartósítására használják. Az L-aszkorbinsav meglehetősen olcsó alapanyag, nem jellemző, hogy D-aszkorbinsavval vagy racém aszkorbinsavval "helyettesítenék" vitaminkészítményekben. Előfordul, hogy egyes készítményeket azzal reklámoznak, hogy természetes C-vitamint tartalmaznak, a versenytársak meg szintetikust, ami nem olyan hatékony. A valóság az, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő termékek mind szintetikusan előállított alapanyagot tartalmaznak, mert növényekből kinyerni a C-vitamint nagyságrendekkel drágább lenne. És hamis az a beállítás is, hogy a szintetikus kevésbé hatásos, mivel a szintetikusan előállítható "változatokból" a természetes C-vitaminnal azonos L-aszkorbinsavat alkalmazzák. A természetes és szintetikus L-aszkorbinsav között különbséget tenni pedig lehetetlen, hiszen ugyanarról a molekuláról van szó.
A természetes-mesterséges szembeállításnak egyetlen komolyan vehető szempontja van. Ha a C-vitamint természetes forrásból fogyasztjuk, a vegyületen kívül egy sor egyéb anyag is bekerül a szervezetünkbe - és ha például gyümölcsöt eszünk, akkor ezek is kedvező hatásokat fejtenek ki (pl. antioxidáns hatás, rostbevitel, más vitaminok pótlása). Éppen ezért (is) az lenne az ideális, ha a napi vitaminszükségletet alapvetően az elfogyasztott zöldségből-gyümölcsből fedeznénk. Bizonyos termékek címkéjén feltüntetik, hogy milyen növényből vonták ki (például csipkebogyó vagy acerola), viszont a legtöbb esetben ezek is csak pár milligramm növényi extraktumot tartalmaznak, ehhez adnak hozzá 10-100 mg tiszta L-aszkorbinsavat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A C-vitaminnal az az egyik "gond", hogy felszívódás után gyorsan kiürül (a vizelettel). Ha azt szeretnénk, hogy a vegyület szintje a vérünkben folyamatosan magas legyen, naponta több alkalommal kell bevennünk. Különböző gyógyszertechnológiai megoldásokkal (felszabadulás elnyújtása) elérhető, hogy akár egyszeri bevétellel egész nap nagyjából állandó koncentráció alakuljon ki a vérben. Kérdés, megéri-e a kényelmet, hogy ezt a nagyon olcsó vegyületet költséges technológiai megoldásokkal drágított termékekben alkalmazzuk (többe kerül a leves, mint a hús...). Mindazonáltal az ilyen elnyújtott hatású C-vitamintermékekben sem valami csodavegyületet, hanem az L-aszkorbinsavat találjuk hatóanyagként - mindössze úgy "csomagolják", hogy lassabban szívódjon fel.
Ez is érdekelhet
Forrás: Ködpiszkáló
