A túl sok hozzáadott cukor fogyasztásának egészségünkre gyakorolt káros hatásai közismertek: összefüggésbe hozható egyebek mellett az elhízással, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával és a fogszuvasodással. Az egészségügyi aggályok miatt a gyártók elkezdtek plusz kalóriákat nem tartalmazó édesítőszereket is használni az élelmiszerek ízesítéséhez Például olyan mesterséges anyagokat, mint az aszpartám, vagy olyan természetes eredetűeket, mint a stevia.
A melbourne-i Deakin Egyetem kutatói a Public Health Nutrition című folyóiratban nemrégiben tették közzé tanulmányukat, amelyből kiderül, hogy a csomagolt élelmiszerekben és italokban a hozzáadott cukor és a nem tápláló édesítőszerek mennyisége az elmúlt évtizedben nagymértékben emelkedett. Ez különösen igaz a közepes jövedelmű országokban, például Kínában és Indiában, valamint a csendes-óceáni térségben, beleértve Ausztráliát is.
Sokkal több édesítőszert fogyasztunk
A világ minden tájáról származó piaci adatok felhasználásával megvizsgálták a 2007 és 2019 között értékesített, csomagolt élelmiszerekben és italokban található hozzáadott cukor és nem tápláló édesítőszerek mennyiségét. Megállapították, hogy az italokban a nem tápláló édesítőszerek egy főre jutó mennyisége világszerte 36 százalékkal magasabb lett. A csomagolt élelmiszerekben a hozzáadott cukrok mennyisége pedig 9 százalékkal nőtt – írták a kutatók a Conversation magazinban megjelent, tanulmányukat ismertető cikkben.
A nem tápláló édesítőszereket leggyakrabban édességekhez adják hozzá: a fagylaltokban és az édes kekszekben ezek egyre növekvő mértékben vannak jelen. A hozzáadott cukrok és egyéb édesítőszerek használatának az elmúlt évtizedben tapasztalt bővülése azt jelenti, hogy a csomagolt élelmiszerek összességében egyre édesebbek.
Ausztrál tudósok elemzése szerint az italok édesítésére használt hozzáadott cukor mennyisége világszerte nőtt. Ez azonban nagyrészt a közepes jövedelmű országokban, például Kínában és Indiában tapasztalt 50 százalékos növekedés következménye. A magas jövedelmű országokban csökkent a cukorfelhasználás, és ezekben a csomagolt élelmiszerek és italok piaca telítetté vált. A további növekedés érdekében a nagy élelmiszer- és italgyártó vállalatok a közepes jövedelmű országokban terjeszkednek.
A férfiaknak napi kilenc teáskanálnál kevesebb, míg a nőknek hat teáskanálnál kevesebb cukrot ajánlott fogyasztaniuk. Mivel azonban rengeteg ételhez és italhoz adnak cukrot, az ausztrálok több mint fele túllépi az ajánlásokat, átlagosan 14 teáskanálnyit visz be a szervezetébe naponta.
Mi a helyzet a magyarokkal?
A magyar helyzetről viszonylag pontos képünk van. A Magyar Édességgyártók Szövetsége és a TÉT Platform húsvétkor mérte fel a hazai édességfogyasztást. Eszerint évente és fejenként átlagosan 10-11 kilogramm édességet eszünk, ebből a csokoládé mintegy 3 kilogrammot nyom. A lakosság harmada (33 százaléka) naponta, közel fele (45 százaléka) hetente fogyaszt édességet. Csupán a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy nem eszik édességet.
Ugyanakkor a felmérésbe bevont válaszadók mindössze negyede (24 százalék) vásárol tudatosan, 28 százalékuk bevallottan impulzusvásárló. A fogyasztók fele (49 százaléka) ezzel együtt a minőséget keresi, és csupán 14 százalékuk ismerte be, hogy az alacsonyabb ár alapján dönt, több mint harmaduk (37 százalékuk) pedig váltogatja ezeket a szempontokat. A vásárlók háromnegyede a cukorral édesített, több mint fele (54 százaléka) a nem mentes termékeket keresi. A megkérdezettek negyede választ cukormentes, illetve édesítőszeres, 16 és 10 százaléka pedig laktóz- vagy gluténmentes termékeket.
Csupán egy harmad (34 százaléka) mondta, hogy a természetes alapanyagokból készült termékeket részesíti előnyben, kétharmaduknak ez nem fontos. Túlnyomó többségük (80 százalékuk) döntését a termék fenntarthatóságáról tájékoztató tanúsítványok megléte vagy hiánya sem befolyásolja, mivel a vásárlók sok esetben ezek tartalmát sem ismerik.
A TÉT oldalán megjelent, pár évvel ezelőtti felmérésből pedig az derült ki, hogy az ételek édesítésére a magyarok 24 százaléka mindig, további 20 százaléka pedig gyakran használ édesítőszert. Kizárólag a mézre 5 százalék esküdött, gyakori felhasználónak 26 százalék vallotta magát. Cukornál 5, illetve 15 százalék volt ez az arány. Az italok esetében az édesítőszerek állandó vagy gyakori használata 15, illetve 24 százalékot fedett le, a méz 4, illetve 32 százalékot, a cukor pedig 8, illetve 29 százalékot.
Ez elég megnyugtatóan hangzik, de ha hozzávesszük, hogy az Eurostat adatai szerint közel 1 millió magyar (a lakosság 12 százaléka) minden nap legalább egyszer fogyaszt valamilyen hozzáadott cukrot tartalmazó üdítőitalt, akkor már világos, hogy nem dőlhetünk hátra, különösen, hogy ezzel az EU élbolyában foglalunk helyet.
Kettős mérce
A Deakin Egyetem eredményei azt mutatják, hogy az élelmiszerek édesítéséhez a gazdagabb országokban a gyártók kevésbé édes, „egészségesebb” termékeket kínálnak. A magas hozzáadott cukorfogyasztás egészségkárosító hatásának csökkentése érdekében számos ország kormánya lépéseket tett a cukorhasználat és -fogyasztás visszaszorítására. Ezek közé tartoznak a cukorilletékek, az oktatási kampányok, a reklámkorlátozások és a címkézés.
Az ilyen intézkedések azonban arra ösztönözhetik a gyártókat, hogy a büntetések elkerülése vagy a lakosság változó preferenciáinak kielégítése érdekében a cukrot részben vagy teljesen helyettesítsék nem tápláló édesítőszerekkel. Az említett tanulmány szerint azokban a régiókban, ahol a cukorfogyasztás csökkentésére irányuló szakpolitikai intézkedések száma magasabb volt, jelentősen nőtt az italokban értékesített nem tápláló édesítőszerek aránya.
Miközben a túl sok hozzáadott cukor fogyasztásának ártalmai jól ismertek, a nem tápláló édesítőszerek bevitele is kockázatokat rejt. Annak ellenére, hogy nem tartalmaznak étrendi energiát, a legújabb felülvizsgálatok szerint a nem tápláló édesítőszerek fogyasztása is összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek kialakulásával, és megzavarhatja a bélmikrobiom működését.
Ráadásul ezeknek az édesítőszereknek a fogyasztása befolyásolja az ízlésünket, és arra ösztönöz bennünket, hogy még több édes ételt kívánjunk. Ez különösen aggasztó a gyermekek esetében, akiknek éppen alakulnak az egész életen át tartó ízlelési preferenciáik. Ezenkívül bizonyos nem tápláló édesítőszerek környezetszennyezőek, ráadásul nem távolíthatók el hatékonyan a szennyvízből.
Ezek az édesítőszerek az ultrafeldolgozott élelmiszerekben találhatók, amelyek iparilag készülnek, és amelyeket úgy terveztek, hogy „hiperízletesek” legyenek. Ezek olyan összetevőket tartalmaznak, amelyeket egy otthoni konyhában nem találnánk meg. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása többféle szívbetegség, 2-es típusú cukorbetegség, rákos megbetegedés kialakulásával és több halálesettel jár – állítják a Deakin Egyetem kutatói.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek a környezetre is károsak, mivel jelentős mennyiségű erőforrást használnak fel: például energiát, vizet, csomagolóanyagokat és műanyaghulladékot. Az édesítőszereket tartalmazó élelmiszerekről kialakított pozitív imázs – amelynek középpontjában az áll, hogy nem tartalmaznak cukrot – félrevezeti a közvéleményt, és potenciálisan kiszoríthatja a tápláló, teljes értékű élelmiszereket az étrendből.