Ősszel, télen gyakoribbak a fertőzések, a lázzal, gyulladással járó megbetegedések. Fontos tudni, hogy az antibiotikumok nemcsak a kórokozó, hanem a szervezetet védő, hasznos bélbaktériumokat is elpusztítják!
Amit az antibiotikumokról feltétlenül tudnunk kell
Az antibiotikumok olyan anyagok, amelyek meggátolják a mikroorganizmusok növekedését, fejlődését, sok esetben el is pusztítják azokat. Érdekesség, hogy a legtöbb ilyen típusú anyagot maguk a mikroorganizmusok termelik - elég, ha az első antibiotikumra, az Alexander Fleming által előállított penicillinre gondolunk, amely egy speciális penészgomba anyagcsere-terméke. A nyirkos, ködös, őszi-téli időjárás kedvez a kórokozók terjedésének, és a szervezetünk ellenálló képessége is csökken ezek nyomán. Így nem csoda, hogy például egy náthát vagy influenzát okozó vírusfertőzés után sok esetben fordul elő bakteriális felülfertőződés is, amely szövődményben, például arcüreg-, homloküreg-, mandula-, vagy akár tüdőgyulladásban is jelentkezhet. Ha valamilyen lázzal, gyulladással együtt járó betegségre antibiotikumot kell szednünk, akkor jó tudnunk, hogy az antibiotikum nemcsak a bajt okozó baktériumtörzseket pusztítja el a szervezetünkben, hanem azokat a hasznos, egészségünket védő baktériumokat is, amelyek a bélcsatornánkban élnek, és amelyekre feltétlenül szükségünk van a továbbiakban is. Az antibiotikumok hatása ugyanis azon alapszik, hogy gátolják a baktériumok növekedését és szaporodását, illetve elpusztítják azokat. Azonban ennek során nincsenek arra tekintettel, hogy az adott baktérium a szervezet számára hasznos, vagy káros-e, mindkettőt pusztítják.
Mivel a bélflórát több százféle baktériumfaj alkotja, szinte mindegy is, milyen antibiotikumról beszélünk, mindig találunk olyan csoportot a bélflórában, amelyre káros hatása lesz. Szerencsére az antibiotikumok elsősorban a káros baktériumokat pusztítják, de várható, hogy kisebb-nagyobb mértékben mindenképpen felborul a bélflóra egyensúlya az antibiotikum-kezelések után. Nagyon fontos tehát, hogy antibiotikumot csak orvos utasítására szedjünk, és alkalmazása mellett gondoskodjunk a bélflóra megóvásáról, vagy helyreállításáról is: probiotikumokkal telepítsük újra a károsodott bélflórát! Probiotikumoknak nevezzük az ún. "jó" baktériumokat, azaz a nem kórokozó, nem mérgező mikrobákat, amelyek a táplálkozás során, esetleg szájon át adva eljutnak a vastagbélbe, és ott jótékony hatást fejtenek ki.
Baráti baktériumok
A probiotikumok szerepét nem régóta ismerjük: erről az első összefoglaló közleményt Fuller publikálta 1991-ben. Egy egészséges emberben körülbelül 4-500 különböző baktériumfaj mutatható ki, nagyobb részük állandó és igen hasznos lakója a bélflórának. A leggyakoribb ilyen, "baráti" baktériumtörzsek a bifidobaktériumok, a különböző laktobacillusok, amelyeket probiotikumnak is nevezünk. A bélflóra ezen baktériumai több, az anyagcsere szempontjából fontos folyamatban vesznek részt. Segítségükkel termelődnek egyes vitaminok - mint például a B-vitaminok némelyike és a K-vitamin, de segítik a kalcium, a magnézium és a vas felszívódását is. Anyagcseréjük során sok olyan anyagot, úgynevezett metabolitokat termelnek, amelyeket a szervezet hasznosít: rövid szénláncú zsírsavakat vagy aminosavakat, például arginint vagy glutamint. Ezek az "élő"élelmiszer-alkotórészek jótékony hatással vannak az ember egészségére, képesek a betegséget okozó baktériumok elszaporodását, méreganyag-termelését megakadályozni, az immunrendszert serkenteni, így tehát szerepük van fertőzések megelőzésében.
A bélflóra legfontosabb szerepe az emésztőrendszer, illetve rajta keresztül az egész szervezet védelme a káros mikrobákkal, a kórokozókkal szemben. Biztosítja a bélnyálkahártya épségét, ezért fizikai korlátot jelent a kórokozóknak, de egyes törzsek kifejezetten képesek gátolni más kórokozók növekedését is. Vannak olyan elméletek is, amelyek szerint a puszta jelenlétük, az anyagcseréjük sem engedi kórokozó fajok elterjedését. Ezt látszik alátámasztani az erősebb antibiotikum-kezelések után nagyon gyakran jelentkező bakteriális fertőzés is, mert ha pusztul a bélflóra, akkor több jótékony baktériumfaj is elpusztulhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha antibiotikumos kezelés miatt felborul a bélflóra törékeny egyensúlya, túlsúlyba kerülnek a kórokozó baktériumok, és a szervezet védelmi rendszere nehezebben tud ellenállni az egyéb ártalmaknak is. Enyhébb esetekben "csak" haspuffadás, hasfájás, székrekedés, súlyosabb esetben hasmenés jelentkezik. Kutatások szerint a különböző antibiotikumok eltérő mértékben okozhatnak hasmenést. Súlyosabb bélflóra-károsodás esetén számolnunk kell azzal is, hogy a bélrendszerben könnyen telepednek meg a különböző gombafajok, káros baktériumtörzsek, illetve emésztésünk is zavart szenved. Egyértelmű, hogy az antibiotikumok káros hatásaitól meg kell védenünk a szervezetünket. Hosszabb ideig tartó vagy erősebb hatású (úgynevezett széles spektrumú) antibiotikum-kezelések mellett gondoskodnunk kell a bélflóra egyensúlyának, fontos, meghatározó törzseinek visszaállításáról. Ezt a legjobb már a kezelés alatt elkezdeni, így optimális hatást érhetünk el.
Hogyan pótolhatók a probiotikumok?
Mintegy száz éve egy orosz gerontológus, Ilja Mecsnyikov megfigyelte, hogy a balkáni pásztorok között az európai átlagnál nagyobb számban éltek száz év körüli idős emberek. Azzal magyarázta, hogy az általuk nagy mennyiségben fogyasztott savanyított kecsketej (joghurt) megváltoztatja az ember vastagbelében zajló rothadás folyamatát, antitoxint termel, jótékonyan hat a bélflórára és ezáltal meghosszabbítja az életet. Felfedezéséért Nobel-díjat kapott. Bár ő akkor még nem tudta, de a probiotikumok hatásával találkozott. Az egészséges baktériumflóra kialakításához és fenntartásához hozzájárul a probiotikus élelmiszerek fogyasztása. Elsősorban a tej, a tejtermékek, ezek között is kivált a savanyított tejtermékek, érlelt sajtok, az élőflórás joghurtok, kefirek, általában az úgynevezett fermentált élelmiszerek tartalmazzák, de a patikai forgalomban kapható probiotikumok közül is választhatunk egyet immunrendszerünk erősítésére. Ezek a készítmények koncentráltan tartalmazzák a hasznos baktériumokat, általában milliárdos nagyságrendben egyetlen adagjukban. Hatékony segítséget nyújtanak a mindennapos egészségvédelem részeként, de kifejezetten fontosak lehetnek gyermekek vagy idősek számára, mivel az ő bélrendszerükben könnyebben bomlik fel a bélflóra egyensúlya.
Fontos szempont lehet, hogy a probiotikum többféle jótékony hatású baktériumot egyszerre tartalmazzon, hogy a különböző jótékony tulajdonságokkal rendelkező segítő társak egyszerre tudjanak visszatelepülni. Nemcsak betegség, antibiotikumos kezelés után érdemes gondoskodni a probiotikumok jelenlétéről: az élő mikrobákból álló étrend-kiegészítők elfogyasztása általában is kedvező hatást gyakorol az elfogyasztó szervezetére. Serkentik az immunrendszert, javítják az ásványok és vitaminok felszívódását, fokozzák a máj és a vesék méregtelenítő hatását, gyorsítják a növekedést.
Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
