Már egy éve az új típusú koronavírus elleni védekezés körül forog az életünk. Az idő múlásával viszont a szakemberek egyre többet tudnak a fertőzés tüneteiről és kezeléséről. A kezdetben feljegyzett légszomj, köhögés, nehézlégzés, láz, illetve az izom- és ízületi fájdalmak mellett az Amerikai Járványügyi Hatóság (CDC) listáján már tavaly tavasszal megjelent egy újabb jellegzetes tünet, amely felvetheti a fertőzés gyanúját: a szaglászavar. Ennek típusairól, lehetséges okairól és kezelési lehetőségeiről dr. Moric Krisztina , a Fül-orr-gégeközpont főorvosa ismerteti a legfontosabb tudnivalókat.
Teljes illatmentességtől a romlott ételig
A szaglászavar jelentheti azt, hogy a beteg szaglása csökkent - tehát bizonyos szagokat érez, de nem mindent - vagy teljesen megszűnt. Azonban jelentkezhet torz szaglás is, amely azt jelenti, hogy a COVID-os beteg fantom szagokat is érezhet, amik a valóságban nincsenek jelen. Ez jellemzően nem kellemes élmény, mert például romlott étel vagy dohányfüst szagát érzi. Ez a tünet gyakran társul az ízérzés elvesztésével, torzulásával. A panaszok hullámzóak is lehetnek, vagyis egy átmeneti javulás után ismét visszaesés következhet.
A jelenlegi helyzetben különösen nagy jelentősége van annak, hogy meg tudjuk különböztetni a koronavírus okozta szaglászavart az egyéb eredetű problémáktól. Fontos eltérés, hogy a COVID-19 miatti szaglásvesztés hirtelen jelentkezik és jellemzően nem jár egyéb, felső légúti betegségeknél jellemző tünettel, például orrdugulással vagy orrfolyással. A gyógyulás akár több hónapig - egyeseknél több mint fél évig - is elhúzódhat. Más légúti betegség esetén viszont fokozatosan jelentkezik a szaglászavar, gyulladásgátló kezelésre pedig rendszerint jól reagál.
Jelentősen rontja az életminőséget
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szaglás- és ízlelési zavar jobban befolyásolja az életünket, mint elsőre gondolnánk. Ez az állapot a kutatások szerint érzelmileg is igen megterhelő: az érintettek körében gyakori a fokozott stressz és a depresszió megjelenése. Emellett táplálkozási problémák is jelentkezhetnek, hiszen a beteg nem tudja élvezni az ételek illatát, ízét. Sokan ilyenkor kevesebbet esznek, vagy épp túlízesítik az ételeiket - hosszú távon egyik sem egészséges. Az ízlés és a szaglás hiánya ezeken felül akár életveszélyes következményekkel is járhat, például akkor, ha nem érezzük, hogy szivárog a gáz vagy odaégett az étel, de komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a romlott élelmiszer elfogyasztása is.
A szakember azt tanácsolja, hogy ha a koronavírus-fertőzés lezajlását követő hetekben sem térne vissza a szaglásunk, akkor vegyünk részt egy fül-orr-gégészeti vizsgálaton. Így az egyéb lehetséges okok kizárása mellett a károsodott szaglószerv működését helyreállító kezelést is mielőbb el lehet kezdeni.
Mennyiben különbözik az egyszerű nátha és a COVID-19 okozta szaglásvesztés? Olvassa el korábbi cikkünket!
