Ha választanunk kell egy csokoládés keksz és a egy sárgarépa között, hogy melyiket fogyasszuk el, nagyon sokan kapásból a csokis kekszet választanánk. Nem is törődnénk azzal, hogy a másik felkínált étel mennyivel egészségesebb, gondolkodás nélkül engednénk a finomságnak. Egy új kutatásban azt vizsgálták, hogy mi mindentől függ az, hogy milyen ételeket fogyasztunk. Az eredmények szerint a választásunk tudatossága attól függ, hogy milyen gyorsan hozzuk meg a döntést arról, hogy mennyire egészséges az adott étel – számolt be a Medical News Today .
A kutatást Nicolette Sullivan, a kaliforniai műszaki egyetem hallgatója és munkatársai készítették. A feltevésük az volt, hogy egy étel kiválasztásának folyamatában az először az íze alapján, és csak másodsorban az egészségessége alapján hozzuk meg a döntést, hogy elfogyasztjuk-e az adott ételt. Azért lehet ez így, mert az ízről azonnal van intuíciónk, hogy azt szeretjük-e vagy sem, míg az egészségesség nem intuitíve észlelhető, hanem explicit tanulás eredménye, hogy tudjuk, mely ételek fontosak, hasznosak számunkra.
Hogy a feltevésüket ellenőrizzék, a kutatók 28 önkéntessel végeztek el egy vizsgálatot. A kísérleti alanyok 4 órán át nem ehettek semmit, majd 160 ételt kellett megítélniük egy -2-től 2-ig terjedő skálán az egészségesség, az íz és annak tekintetében, hogy mennyire szeretnék elfogyasztani az ételt. Ezután ugyanezeket az ételeket 280 párba rendezve mutatták meg a résztvevőknek egy képernyőn. Az alanyoknak az egérrel arra az ételre kellett kattintaniuk, amelyiket jobban szeretik. Közben rögzítették az egér mozgását a képernyőn, ezáltal tudták mérni, mennyit hezitálnak, mielőtt a döntésüket meghozzák.
Összességében azt találták, hogy a résztvevők döntéseiben átlagosan 195 milliszekundummal korábban játszik szerepet az ízre vonatkozó információ, mint az egészségességre vonatkozó. A résztvevők 32 százalékának döntésében pedig egyáltalán nem játszott szerepet az adott étel egészségességről való tudásuk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezután Sullivan a résztvevőket két csoportra osztotta. Az egyikbe azok tartoztak, akik inkább az egészséges ételeket választották, azaz akiknek nagyobb az önkontrolljuk; a másikba pedig azok, akik az egészségtelenebb ételeket választották, ami alacsonyabb önkontrollra vall. A két csoportot összehasonlítva azt találták, hogy a nagyobb önkontrollal rendelkezők átlagosan 323 milliszekundummal korábban idézik fel a táplálék egészségességére vonatkozó információt, mint azok, akiknek alacsonyabb az önkontrolljuk. Ez pedig azt mutatja, hogy minél gyorsabban képes valaki figyelembe venni, hogy egy étel mennyire egészséges, annál inkább fogja az egészségesebb táplálékot választani egy döntési helyzetben.
A kísérletből tehát az derült ki, hogy jót tehet, ha több ideig gondolkodunk azon, hogy mit fogyasszunk: ilyenkor ugyanis nagyobb a valószínűsége annak, hogy az egészségesebb ételeket választjuk. A kutatásban résztvevők azt is hangsúlyozzák, hogy sokat számíthat az is, hogy a tápértéket a csomagoláson mennyire hangsúlyosa helyen, mennyire nagy betűkkel tüntetik fel. Minél észrevehetőbb ugyanis egy ilyen jelzés, annál valószínűbb, hogy befolyásolja a termék fogyasztása felőli döntésünket.
Legjobban: