A túlzott cukorbevitel veszélyezteti egészségünket
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint optimális lenne, ha a napi elfogyasztott cukormennyiség kalóriabevitelünk legfeljebb tíz százalékát tenné ki. Ebben az élelmiszerekhez felhasznált cukor, méz, szirupok és gyümölcslevek cukormennyisége is szerepel, a gyümölcsökben természetes formában jelenlévő cukrok viszont nem.
A WHO irányelvével azonos megállapításokat fogalmaz meg az Amerikai Szív Társaság (AHA/American Heart Association) is. A szervezet közleménye egyértelműen leszögezi, hogy a túlzott cukorfogyasztást mérsékelni kell, hisz nemcsak az elhízáshoz járul hozzá, de a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívbetegségek és a stroke (agyi érkatasztrófa) kialakulásának kockázatát is növeli. A hozzáadott cukor-fogyasztás világszerte különböző arányú, nagyban függ az életkortól, a környezettől és az életmódtól. Magyarországon például a felnőttek fogyasztása megfelel a WHO által ajánlott aránynak, hiszen az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2014-es adatai szerint a magyar férfiak napi energiabevitelük 7,6 százalékát fedezik hozzáadott cukorból, míg a nők a 8,6 százalékát. Ugyanakkor Spanyolországban és az Egyesült Királyságban a hozzáadott cukor aránya eléri a 16-17 százalékot a felnőttek körében, a portugál gyerekek esetében pedig közelít a 25 százalékhoz.
A cukrot kiválthatjuk természetes édesítőkkel
A cukorhelyettesítők az édesítőszerek egyik nagy csoportját alkotják: ide tartoznak a cukoralkoholok (pl. xilit, maltit, eritritol, izomalt) is. Ezek elsősorban az elmúlt években váltak egyre ismertebbé és népszerűbbé. A cukoralkoholok a legtöbb növényi anyagban, így a zöldségekben és a gyümölcsökben is megtalálhatóak. Energiatartalmuk változó, így napi adagjuk célszerű, ha nem haladja meg az 50 grammot. A cukorbetegeknek a megengedett napi szénhidrátmennyiségbe mindenképpen bele kell számolniuk. A cukoralkoholok közös jellemzője, hogy nem károsítják a fogakat. A szorbit és a xilit ellenben sokaknál okozhat emésztési problémákat, puffadást és hasmenést, ezért a 30 gramm fölötti napi mennyiség kerülendő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A természetes édesítők közül egyre népszerűbb a stevia (szteviol glikozid), melynek nagy előnye, hogy nem tartalmaz kalóriát, szénhidrátot, így bármilyen diétához jól illeszkedik. A cukrot remekül helyettesíti, alkalmas sütésre-főzésre, napi elfogadható beviteli mennyisége 4mg/kg.
A cukor mesterséges édesítőszerekkel is helyettesíthető
A mesterséges édesítőszerek energiamentesek, nem emelik a vércukorszintet, és jóval édesebbek a cukornál. Édesítőerejük növelése érdekében gyakran más édesítőkkel kombinálva kaphatóak tabletták, porok, folyadékok formájában. A mesterséges édesítőszerek közül a legismertebbek: a szacharin, a ciklamát, az aszpartám és az aceszulfám-K.
Ez is érdekelhet
A cukorhoz viszonyított édesítőerejük, esetleges mellékízük, hőérzékenységük különbözik. Az aszpartám és az aceszulfám-K mellékízmentes, a szacharin elfogyasztását azonban fémes utóíz kíséri. A ciklamát általában nem okoz mellékízt, az aceszulfám-K-val együtt hőstabil, azaz ízvilágukat főzéskor és sütéskor is megtartják, nem bomlanak le. A szacharin és az aszpartám ezzel szemben sütéshez, főzéshez nem használható. A mesterséges édesítők közös jellemzője még, hogy a cukoralkoholokhoz hasonlóan nem károsítják a fogakat.
Legjobban: