A közelmúltban a francia Danone és a világ legnagyobb növényi alapú élelmiszergyártójának számító, korábban Unileverként ismert holland Upfield ellen is bejelentés érkezett az agrártárcához tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). A bejelentők azt kifogásolták, hogy a csomagoláson olyan megnevezések jelennek meg, amelyek a tisztán növényi alapú termékeknél az állati eredetet sejtetik – olvasható a Növekedés.hu-n .
A hazai termelők szerint, a gondot alapvetően nem az alternatív áruféleségek megjelenése okozza, hanem az a gyakorlat, ahogy egyes gyártók termékeiket elnevezik. Azt mondják, hiába szerepeltetik a gyártók a csomagoláson és a címkézésen a tényleges összetevőket, a vásárlók a boltokban sokszor a nagybetűs megnevezések alapján, hirtelen hoznak termékválasztási döntéseket. Így a vitatható elnevezések félrevezetők lehetnek, ha a vevők a feltüntetett információkat felületesen olvassák el.
Európában is dúl a jogi csata az elnevezésekért, ez most fog elérni hozzánk, a sűrűsödő bejelentések legalábbis erre utalnak. Támpont lehet, hogy az Európai Bíróság 2017-ben hozott egy precedensértékű ítéletet, amelyben megállapította, hogy a „tej” megjelölés és a tejtermékek számára fenntartott egyéb megjelölések a forgalmazás során vagy a reklámban tisztán növényi termékek megjelölésére nem használhatók fel.
Ez is érdekelhet
A hazai növényi tejtermékek piaca egyelőre még kicsi – becslések szerint 2-5 százalék között lehet a részesedésük –, de a kínálat dinamikusan növekszik. A zabtej, kókusztej, mandulatej és társaik ugyanakkor jóval drágábbak, mint a hagyományos tejek. Literenként 500-1000 forintos áron kaphatók, miközben az 1,5 százalékos saját márkás UHT-tejek fogyasztói ára 250 forint körül mozog.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
