Általában igaz az élelmiszerekre, a tejtermékekre azonban különösen: minél rövidebb az összetevők listája, annál magasabb minőségre számíthat a vevő. Természetesen nem minden adalék, hozzávaló káros, de a keverés célja sokszor nem több, mint hogy a valódi, drágább alapanyagot pótolják valami megszólalásig hasonlóval - derül ki a hvg.hu összefoglaló cikkéből.
Mik azok az imitátumok?
Ha például tejszínhabot akarunk készíteni, megtehetjük tejszínnel - a gyakorlatilag minden boltban kapható változatba hozzákevernek karragén stabilizátorot - cukor hozzáadásával.
Ahogy bizonyára mindenki találkozott már a frissföl, farmföl, délibábföl stb. fantázianéven árult termékekkel is. A tej - drága és egyre inkább luxusterméknek számító - zsírját itt is jellemzően pálmaolajjal vagy kókuszolajjal pótolják, de jobbára csak a zsírját. Vagyis fogyókúrázók vagy laktózérzékenyek még véletlenül se próbálkozzanak ezekkel a termékekkel, hivatalos nevükön imitátumokkal, ahogy a toastfeltét, lapka, sajtjellegű készítmény fantázianévvel ellátott élelmiszerekkel, vagyis a sajtanalógokkal sem.
Adalékanyagok: baj-e, hogy megesszük?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Igencsak misztikus dolgok a címkéken szereplő - hosszú - listákon: az E-számmal jelölt anyagok . Lehetnek az élelmiszer ízét befolyásoló összetevők (például aromák), illetve technológiai okokból - például az eltarthatóság miatt - hozzátett adalékanyagok.
Bár ezek jelentős része régóta ismert és általánosan használt anyag (például citromsav), élelmiszer-ipari használatuk engedélyhez kötött. Ha viszont egy anyag átmegy az engedélyeztetési eljáráson, onnantól az EU egész területén használható - és megkapja az ismert "E-számot". A magyar hatóságok tehát hiába is próbálnák önállóan tiltani ezeket, nem tehetik. A rendelet mindössze néhány kivételt sorol fel, például a bagettet, amelyből minden kitiltható.
Baj, hogy bekerülnek az élelmiszerekbe?
Bizonyos esetekben egyáltalán nem baj, ha ezek az anyagok bekerülnek az élelmiszerekbe. Az eltarthatóságot segítő természetes anyagok (például antioxidánsok) használatában például bízhatunk. A Nébih ugyanakkor kiemeli: az engedélyeztetés során vizsgálják, hogy biztonságos anyagról van-e szó, ám az engedély is kiegészülhet egyéb felhasználási feltételekkel. És az is fontos, hogy nemcsak új anyagokat vizsgálnak, hanem a régebbieket is a "napvilágra kerülő új ismeretek fényében folyamatosan újraértékelik annak igazolására, hogy tényleg biztonságosak".
Húsipari maradék, azaz "rudacska"
Ahogy az adalékanyagokat nem lehet betiltani, úgy helyük lesz az élelmiszerek között a gyártási (majdnem) melléktermékek felhasználásával készült áruknak. Ilyenek a már említett "italok", amelyek a tej értékes anyagainak (zsír, fehérje, vitaminok, stb.) kiszűrése után visszamaradó löttyből, a permeátumból készülnek.
Az igazi nagy biznisz azonban nem ez, hanem a húsipari maradékok felhasználása. A hús leválasztása után a maradékot nagy nyomású szűrőn tolják át, így különítik el a csontoktól a maradék izomszöveteket. Az így keletkező húspép (MSM) használatát betiltani megint csak lehetetlen az uniós piacon, hiszen az egészségre nem ártalmas alapanyagokról van szó. Legfeljebb a minőségük hagy kívánnivalót maga után, amit a kormány nemrég a Magyar Élelmiszerkönyv módosításával igyekezett megoldani.
Az augusztusban hatályba lépett rendelkezés egyfelől azt írta elő, hogy egyes hústermékeknek, felvágottaknak mekkora arányban kell húst, májat tartalmazniuk. Meghatározta ugyanakkor azt is, hogy nem nevezhető húsnak a csontokról mechanikusan lefejtett hús, és korlátozta a használatát is - azoknál a termékeknél, amelyek valamely ismert kategóriába tartoznak. Például a párizsinál , ahol a tömeg maximum tíz százalékát teheti ki.
Ez is érdekelhet
És itt vissza is tértünk az imitátumok világába: a szigorítás nyomán ugyanis a hűtőpultokon a krinolinok, zalaik, virslik mellett megjelentek a rudacskák, pálcikák, csemegék és vurslik.
