Az áfonya tehát alapvetően egészséges, azonban jó tudni, hogy hazánkban kevés helyen terem meg. A vásárlók megtévesztésének megakadályozása érdekében a Nébih fokozottan ellenőrzi a hazai boltokban és piacokon eladásra kínált áfonya származását.
Folyamatosan nő a kereslet
Néhány évtizede még csak a hegyvidékek vadgyümölcseként ismertük az áfonyát , mára viszont szinte bármelyik hazai piacon kapható. Az áfonya iránti kereslet folyamatosan növekszik: a gyümölcs amellett, hogy finom, egészséges is, így jól illik az egészségtudatos táplálkozás alapanyagai közé. Ráadásul a többi bogyós gyümölcshöz képest viszonylag jól tárolható, hűtőszekrényben akár egy hétig is eláll.
Kevés a hazai termőterület
A termesztett áfonya sok tekintetben különbözik a vadon termő áfonyától. Előbbi esetében a szemek jóval nagyobbak, alakjuk is eltérő, valamint a sötétvörös színanyag csak a héjban található meg, a gyümölcs nem festőlevű, és maga a növény is nagyobb, magasabb bokrot nevel. Az áfonya meglehetősen speciális igényű, kényes növény: a közepesen savanyú kémhatású, jó vízellátású és vízáteresztő képességű, jó levegőzöttségű, humuszban gazdag talajt kedveli. Ilyen termőhelyek Magyarországon legfeljebb a nyugati határszélen akadnak, ezért kevés a hazai áfonyatermelő, a piacon kapható gyümölcs legnagyobb része importból származik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nem tüntetik fel a származási helyet
A Nébih tapasztalatai szerint viszont sok helyen ki sem írják az áfonya származását vagy rosszabb esetben csepregi áfonyaként hirdetik: Csepregen azonban olyan kis mennyiségben terem a gyümölcs, ami nem elég egész Budapest ellátására. Emiatt a Nébih folyamatosan ellenőrzi az üzletek és a piacok termékkínálatát: a szakemberek az ellenőrzések során kiemelt figyelmet fordítanak a gyümölcs származásának vizsgálatára, és amennyiben hamisítást tapasztalnak, a szabályszegő kereskedővel szemben hatósági eljárást indítanak.
Ez is érdekelhet
Forrás: Nébih
