Mi az az érzelmi evés?
Érzelmi evésről akkor beszélünk, ha nem azért eszünk, mert éhesek vagyunk, hanem valamilyen érzelemre, ingerre reagálunk így. Több oka is lehet annak, amiért valaki az étkezésben találja meg a megnyugvást, de leggyakrabban stresszes helyzetekben fordul elő. Egy nehezebb, negatív érzelmekkel teli időszakban sokan „üresnek” érzik magukat, és az evés révén ezt „orvosolni” tudják. Ráadásul amikor eszünk, dopamin szabadul fel a szervezetünkben, amitől jól érezzük magunkat. Ettől egy ördögi körbe kerülhet az ember: az idegességet evéssel vezeti le, amitől először jobban érzi magát, később viszont már bűntudat fogja gyötörni azért, mert túl sokat evett. Az érzelmi evés nemtől, kortól függetlenül bárkit érinthet – írja a Healthline.
A különbség éhség és éhség között
A HealthShots összefoglalása szerint a „valódi”, fizikai éhségérzettel ellentétben az érzelmi evés esetén az éhségérzet hirtelen tör ránk, és azonnal csillapítanunk kell. Így az étkezések terén nincsen rendszer, váratlan és szokatlan pillanatokban rohan ki az ember a konyhába, vagy rendelhet ételt, akár éjszaka is, ha például zaklatott lesz, vagy egyszerűen csak unatkozik. Legtöbbször specifikusan akar enni valamit, például fagylaltot vagy sült krumplit, és mivel nincs mögötte tényleges fizikai szükséglet, így nem jár például korgó gyomorral. Az érintett nem áll le, akkor sem, ha fizikailag már úgy érzi, tele van. Míg egy átlagos étkezés sokszor elégedettséggel, pozitív érzésekkel jár, az érzelmi evést egy rövidebb feldobottság után boldogtalanság, szégyen és bűntudat követi.
Mik válthatják ki az érzelmi evést?
- Stressz
Stressz esetén először csökken az éhségérzetünk, pont azért, hogy meg tudjunk birkózni a helyzettel. Viszont ha ez az állapot tartós, akkor a szervezetünk kortizolt kezd el termelni, ami növeli az étvágyat, főleg a cukros és zsíros ételek iránt.
- Megszokás
Az érzelmi evés szokásának kialakulása gyakran a gyerekkorból ered. Például, ha egy gyereket kocka csokival kárpótolnak egy rossz élményért, akkor könnyen lehet, hogy felnőtt korában egy egész táblát felfal, ha valami baj éri. Az is lehet, hogy ha egy jó jegyért egy szelet sütit kapott, akkor évekkel később egy doboznyival jutalmazza meg magát egy sikerrel vett kihívás után. „Az evéssel, ételekkel kapcsolatok érzelmek többnyire összetettek és mélyen gyökereznek a személyes történetünkben, élményeinkben és pszichológiai dinamikánkban” – magyarázza Mráz Katalin pszichológus.
- Unalom
Az evés gyakran unaloműzés is egyben: ha valaki amúgy aktív életet él, egy-egy üresjáratot kitölthet azzal, ha felfalja a hűtő tartalmát.
- Fáradtság
Van, amikor könnyebb az evésbe menekülni, ha például egy kellemetlen teendő elvégzése után kimerülünk, és nincs erőnk máshoz.
- Irányítás
Látszólag a kontrollt is visszakaphatja az evés által az ember. Mráz Katalin szerint az evés az örömszerzés mellett az evéssel azt is érezhetjük, hogy visszaszereztük az irányítást az életünk felett. „Az étkezések időzítése, a családi vagy baráti összejövetelek étkezései, ünnepi alkalmak olyan szokásokat és rutinokat jelentenek, amelyek egyfajta rendezettséget, keretet jelenthetnek az életünkben. Az evésnek lehet egyfajta kontrolláló hatása is. Amikor kiválasztjuk, mit és mikor eszünk úgy érezhetjük, hogy befolyásoljuk a saját testi és érzelmi állapotunkat” – magyarázza a szakember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Társaság
A szociális élet szerves része az étkezés. Könnyen lehet, hogy iszogatás után a másik fél egy szelet pizzára biztat, amiből aztán egy egész lesz. Ugyanígy egy családi vacsorán is könnyű túlzásba esni, ha mindenki eszik körülöttünk – írja Medical News Today.
Átmeneti megoldás
Az evés viszont csak pillanatnyi megnyugvást nyújthat, nem oldja meg a problémáinkat. Sőt, csak újabbakat kreál, hiszen a rendszertelen étkezés súlygyarapodáshoz és más egészségügyi gondokhoz vezet. Pont ezért nem szabad félvállról venni.
Hosszabb távon azonban problémákat okoz, ha valaki rendszeresen az evésbe menekül azért, hogy elkerülje a magányt vagy más nehézségeket. Ilyenkor fontos, hogy felismerjük a problémát és hatékonyabb, egészségesebb módokat válasszunk az érzelmi kihívások kezelésére – akár szakértői segítséggel, vagy támogató csoportok keretében is
– magyarázza Mráz Katalin.
Már egy napló is segíthet
A HelpGuide azt javasolja az érintetteknek, hogy vezessenek egy „érzelmi naplót”, különös tekintettel arra, hogy a hirtelen éhségérzetet milyen esemény, érzés, tevékenység előzte meg. Ennek segítségével felismerhetjük a mintákat, tehát azt, hogy milyen inger, helyzet, vagy probléma esetén menekülünk az evésbe. Ha sikerül ezt azonosítani, akkor már tudunk más megoldásokat keresni ilyen estekre.
Például:
- Ha egyedül érezzük magunkat, akkor inkább hívjunk fel egy kedves ismerőst, játsszunk a kisállatunkkal, ha van, vagy koncentráljunk egy kedves emlékre.
- Idegesség, stressz esetén a legjobb a mozgás: legyen az tánc, egy séta a ház körül stb. Egy stresszlabda is segíthet.
- Ha kimerültek vagyunk, akkor inkább egy finom teával vagy egy forró fürdővel jutalmazzuk meg magunkat.
- Unalom esetén pedig inkább egy jó könyvet érdemes elővenni, vagy egy szabadtéri programot keresni. Igazából bármit, amit élvezettel csinál az ember.
Érdemes előre megterveznünk az étkezéseinket, egy 12 órás időtartamban, mondjuk reggel héttől este hétig, attól függően, hogy mikor kelünk, dolgozunk és fekszünk.
Ezeken kívül a kiegyensúlyozott életmód is rengeteget segít abban, hogy az ember az étkezések terén ne essen túlzásokba. A napi 8 óra alvás mellett arra is érdemes ügyelni, hogy legyen legalább 30 perc, amikor kipihenhetjük magunkat a munka és más teendők között.
A stressz levezetésében és a jó kedv elérésében pedig semmi sem segít annyira, mint a rendszeres testmozgás. Ezt szintén érdemes beiktatni a rutinunkba, ha kezdetben nem is naponta, de legalább hetente 2-3 alkalommal. Mellette a kapcsolatépítés, illetve -ápolás is segít: olyan emberek társaságát érdemes keresni, akik pozitív hatással vannak ránk.
Ez is érdekelhet
Mindemellett persze szakember, pszichológus vagy dietetikus is segíthet a háttérben meghúzódó okok feltárásában, megoldásában, illetve egy megfelelő étrend kidolgozásában.
Legjobban: