A már évezredekkel ezelőtt is használt bányajáratokban a magas sótartalom és az állandó, 8 Celsius-fokos hőmérséklet miatt a szerves anyag olyan hosszú időt is túlél, amely alatt máshol már rég teljes mértékben lebomlott volna. Ez igaz a hegyi emberek ürülékére is. A bolzanói Eurac Research kutatóközpont és a Bécsi Természettudományi Múzeum (NHM) szakértői, valamint olasz és amerikai tudósok négy mintát elemeztek a molekuláris biológia modern módszereivel: egy a bronzkorból származott, kettő a vaskorból, egy pedig a 18. századból.
"Az általunk vizsgált leletek szinte tökéletesen konzerválódtak. Tartalmaznak még emberi DNS-t, bélbaktériumok DNS-ét, valamint az elfogyasztott táplálék részeit és proteint is" - közölte Frank Maixner, az Eurac Research mikrobiológusa. Az egyik vaskori, mintegy 2700 éves mintában nagy mennyiségben találták meg két gombafaj, a Penicillium roqueforti és Saccharomyces cerevisiae nyomait. Ezekről a gombákról ismert, hogy élelmiszer nemesítésére és fermentálására használhatók. Minden nyom kékpenészes sajtra és sörre utal - mutatott rá Kerstin Kowarik, az NHM munkatársa. Ez a penészes sajt fogyasztásának legrégebbi ismert nyoma.
Már 3000 évvel ezelőtt is fermentáltunk
A tudósok egyértelmű jeleket találtak arra, hogy a speciális gombavariánsokat nemcsak véletlenül használták ezek az emberek, hanem célzottan, sörkészítésre tenyésztették és alkalmazták őket. Ezen kívül egy nagyrészt szarvasmarhavérből álló élelmiszert is fogyasztottak, amelyet a tudósok egyfajta vaskori véres hurkának tartanak. "Egyre nyilvánvalóbb, hogy a prehisztorikus kulináris praktikák nemcsak magasan fejlettek voltak, de az összetett feldolgozott élelmiszerek és a fermentálás technikája is nagy szerepet játszott a táplálkozás korai történelme során" - mondta Kowarik. A kutatás szerint a speciális termékek és az élelmiszerek fermentálással történő finomítása már mintegy 3000 éve is elterjedt volt a mai Salzkammergut területén. Ez az ismeret új fényt vet az elmúlt korokra.
Így táplálkoztak a hegyi emberek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az új információk szerint az egykori hegyi emberek rostban és szénhidrátban gazdag táplálékot fogyasztottak. Ezt kiegészítették babból vagy ritkábban gyümölcsökből, magokból vagy állati táplálékból származó fehérjével - fejtették ki a tudósok.
Ez is érdekelhet
A bélbaktériumok elemzéséből kiderült továbbá, hogy a sóbányában talált legfiatalabb, 300 éves mintában lévő bélmikrobiom meglepő mértékben megegyezett a híres tiroli gleccsermúmia, Ötzi bélbaktériumaival. Az ötezer éve élt kőkorszaki ember béltartalmát Maixner és kollégái már korábban elemezték. "Ha a 300 éve élő emberek olyan mikrobiommal rendelkeznek, mint több ezer évvel korábban élő elődeik, akkor ez azt jelenti, hogy itt viszonylag rövid idő alatt következtek be hatalmas változások" - mondta Maixner arra utalva, hogy az iparosodás korának társadalmában viszont már jelentősen eltérő a mikrobák összetétele.
