Az emberi szervezetnek szüksége van zsírokra, ezek biztosítják az idegrendszer és a hormonrendszer megfelelő működését, részt vesznek a sejtek felépítésében, nélkülözhetetlenek a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) felszívódásához. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy mennyit, és főleg milyen típusú zsiradékokat fogyasztunk. A telített zsírok és a transzzsírok ugyanis bizonyítottan elősegítik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, túlzott fogyasztásuk megemeli a koleszterinszintet, így hosszú távon érelmeszesedéshez vezetnek. Az eatthis.com cikkében egy csokorba gyűjtötték azokat az élelmiszereket, amelyik bővelkednek ezekben a zsírokban, ezért jobban tesszük, ha kerüljük a fogyasztásukat.
Állati és növényi zsírok
A telített zsírok fogyasztása mind az összkoleszterin, mind a "rossz" LDL-koleszterin szintjét megemeli, ami hozzájárul az erek rugalmatlanná válásához és beszűküléséhez. A telített zsírokról általában az állati eredetű élelmiszerek jutnak eszünkbe (zsíros húsok, csirkebőr, sertés- és libazsír, zsíros tejtermékek, például vaj, tejszín, sajtok), pedig néhány növényi alapanyagban is megtalálhatóak. Ilyen például a kókuszolaj, a pálmaolaj, a mogyoróvaj vagy a kakaóvaj. Érdemes úgy kalkulálni, hogy ezek a napi energiabevitelünk legfeljebb 10 százalékát adják.
Gyorsételek
A legkárosabb zsiradékfajta mind közül a transzzsír, amely a növényi olajok hidrogénezési folyamatának mellékterméke. Ez szinte szó szerint eltömíti az ereket, növeli az LDL- és csökkenti a HDL-koleszterint szintjét a vérben, gyulladásokat okozhat a szervezetben, és elősegíti a szívbetegségek, a stroke, a cukorbetegség és egyéb krónikus bajok kialakulását. Nem véletlen, hogy az élelmiszeriparban is szigorúan korlátozzák a használatát, a hatályos jogszabály szerint Magyarországon nem kerülhet forgalomba olyan élelmiszer, amely összes zsírsavtartalmának 100 grammjában több mint 2 gramm transzzsírsav van. Mivel az olajban sütés hatására is keletkeznek transzzsírsavak, a gyorsételeket jobb kerülni, a bő olajban sült burgonya, a zsíros hamburgerek, rántott sajtfalatok és egyéb harapnivalók ugyanis mind bővelkednek transzzsírsavakban. A gyorséttermekben még az elsőre egészségesnek tűnő fogások is rejthetnek kellemetlen meglepetéseket, hiszen például a kész salátaöntetek is tartalmazhatnak telített- és transzzsírokat.
Feldolgozott húsok
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Érdemes törekedni rá, hogy az étrendünk ne tartalmazzon mindennap feldolgozott húskészítményt , mert rendszeresen fogyasztva ezek is elősegítik az LDL-koleszterin szintjének emelkedését. A kolbász, a szalámi, a zsírosabb sonkák és felvágottak, a szalonna, a virsli és a kenőmájas sem tesz jót a koleszterinszintünknek, ezért ezek fogyasztását célszerű minimalizálni.
Sós snackek
A zsíros chipsek, a mikrós pattogatott kukorica, a ropi és egyéb ropogtatnivalók, a mélyhűtött pizzák és a dobozos, zacskós levesek is bővelkednek telített, valamint transzzsírokban, így ezeket is érdemes elkerülni. Vásárlás előtt mindig böngésszük át az élelmiszerek címkéjét, és csak azok kerüljenek a kosarunkba, amelyek kevés vagy semennyi telített-, illetve transzzsírt tartalmaznak. Amit lehet, érdemes inkább otthon, magunknak elkészíteni, vagy valamilyen egészségesebb nassolnivaló után nézni.
Desszertek
Ez is érdekelhet
Bizony, a magas koleszterinszint miatt nem csak a sós ételek okolhatók, a cukros desszertek, sütemények, pékáruk, fagylaltok, édességek, sőt az üdítők is hozzájárulnak az egészségtelen vérzsírszint kialakulásához. Ennek oka, hogy nagy mennyiségben a cukor is növeli a trigliceridek, az LDL- és csökkenti a HDL-koleszterin szintjét a vérben, így fokozza a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját. Kerüljük a fent említett édességek fogyasztását, és a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereket is próbáljuk kiiktatni az étrendünkből - az ereink hálásak lesznek érte!
