A reggeli kávé és a vele járó koffein ma már szinte mindenki napi rutinjának része. Ezzel persze általában probléma, hogy a koffein hatását a többség nagyon is értékeli - azonban van egy pont, aminél többet már nem ajánlott fogyasztani, mert súlyos következményei lehetnek - írja a Healthline.
Szorongás
A koffein közismerten növeli az éberséget, ugyanis gátolja az adenozin hatását, amely fáradtságot okoz. Mellette az adrenalinszintet is növeli. Nagyobb adagok esetén azonban ezek a hatások erősebbé válhatnak, ami szorongáshoz és idegességhez vezethet. Érdemes megfigyelni a saját reakcióinkat a sokadik csésze kávé vagy pohár kóla után, így ki tudjuk tapasztalni, mennyinél álljunk meg azért, hogy ne legyünk feszültek.
Álmatlanság
A többség azért is szereti a kávét, mert élénkítő hatása van, így megkönnyíti a reggeli ébredést, vagy éppenséggel megszabadít az ebéd utáni álmosságtól. A túl sok koffein viszont az esti elalvást is meg tudja nehezíteni.
A koffein átlagosan 5 órán át marad meg a szervezetben: persze van, akinek sokkal hamarabb, másoknál ennél is később szívódik fel. Érdemes odafigyelni, hogy késő délután, kora este már kerüljük a koffeintartalmú italokat, készítményeket, amennyiben megtehetjük (ugyanis egyes gyógyszerekben is megtalálható).
Emésztési problémák
A kávé hashajtó hatását a gasztrin felszabadulásának tulajdonítják. Ez egy gyomor által termelt hormon, amely felgyorsítja a vastagbél aktivitását. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a nagy adag koffein egyeseknél laza széklethez, vagy akár hasmenéshez is vezethet. Érdekes módon koffeinmentes kávék esetében is megfigyelték már ezt a hatást. Ha tehát úgy érezzük, nem tesz jót az emésztésünknek a kávé, érdemes inkább teára váltani.
Függőség
Bár a kávézás és vele együtt a koffeinbevitel gyorsan szokássá tud válni, pszichés és fizikai függőséget is okozhat, különösen nagy adagok esetén. Ebben az is szerepet játszik, hogy milyen gyakran fogyasztjuk. Ilyenkor nem ugyanazok az agyi folyamatok játszódnak le, mint mondjuk a kokainfüggőség esetén, de a koffein által kiváltott hatás lesz a függőségünk tárgya.
Magas vérnyomás
Összességében a koffein a legtöbb embernél nem növeli a szívbetegség és a stroke kockázatát. Az idegrendszerre gyakorolt serkentő hatása miatt azonban több tanulmányban kimutatták, hogy a vérnyomást emeli. Az emelkedett vérnyomás a szívroham és a szélütés kockázati tényezője, mert idővel károsíthatja az artériákat, korlátozva a szív és az agy véráramlását. Szerencsére a koffein vérnyomásra gyakorolt hatása átmenetinek tűnik. Főleg azoknál jellemző, akik ritkán fogyasztják, vagy akik közvetlenül aktív testmozgás előtt isszák. Épp ezért érdemes jobban odafigyelni a napi koffeinbevitelre, ha már eleve magasabb a vérnyomásunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Gyors szívverés
A magas koffeinbevitel miatt a szív gyorsabban verhet. Ez akár szívritmuszavarhoz is vezethet, amit pitvarfibrillációnak neveznek, és olyan fiataloknál is beszámoltak már róla, akik rendkívül nagy adag koffeint tartalmazó energiaitalokat fogyasztottak. Viszont ezek a hatások személyenként nagyon eltérők lehetnek.
Fáradtság
A kávé, tea és más koffeintartalmú italok köztudottan növelik az energiaszintet. Azonban ellenkező hatást is kifejthetnek, mivel visszapattanó fáradtsághoz vezetnek, miután a koffein elhagyja a szervezetet. A koffein energiahatékonyságának maximalizálása és a kimerültség elkerülése érdekében inkább mértékletesen, mint nagy adagokban fogyasszuk.
Gyakori, sürgető vizelési inger
A koffein serkentő hatással van a húgyhólyagra, ezért jellemző mellékhatása a gyakori vizelési inger. Ha úgy érezzük, hogy ez már túl sok, inkább vegyük vissza a koffeinfogyasztást. Viszont amennyiben így sem múlik el a probléma, akkor érdemes orvoshoz fordulni vele.
Legjobban: