Ezúttal a tejszínek kerültek a Szupermenta program fókuszába. Rendhagyó módon azonban most nem terméktesztet végeztek a szakemberek, csupán felmérő jelleggel, laboratóriumi vizsgálatok nélkül járták körül a témát. Az úgynevezett polcfelmérés során megnézték, hányféle – különböző megnevezésű – tejszín és alternatíva érhető el a boltok polcain, majd össze is hasonlították azokat a csomagolásaikon feltüntetett információk alapján. Végül 114 olyan termék szerepelt a „tesztben”, amelyeket a nagyobb áruházláncok kínálnak tejszínként, illetve növényi helyettesítőként.
A termékeket összetételük és jelölésük szerint 5 csoportba sorolják: főzőtejszín, habtejszín, tejszín, főző- és habkészítmény és növényi alternatíva. Ezek az élelmiszerek a felhasználásukat tekintve nagyon hasonlóak, összetételükben azonban jelentős eltérések lehetnek – írta a Szupermenta felmérésének eredményeit ismertető közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Különbségek és hasonlóságok
Ahogy a nevéből már sejteni lehet, a főzőtejszín főzéshez a legalkalmasabb. A 10-22 százalékos zsírtartalmú főzőtejszínnel sűrítheted, illetve krémesebbé teheted ételeidet. A termék fő alapanyaga a tejszín, amelyhez karragént adnak sűrítőanyagként.
A habtejszín fő összetevője is a tejszín, és sűrítőanyaga szintén a karragén. Zsírtartalma azonban a főzőtejszínénél jóval magasabb, 28-35 százalékos, éppen ezért ez alkalmasabb kemény tejszínhab készítéséhez. „Talán meglepő, de a habtejszín cukrozatlan változata sós ételek készítéséhez is kiválóan alkalmas. Ezt a zsírosabb tejszínfajtát ugyanis a krémlevesek, főzelékek sűrítésére, krémesítésére ugyanúgy használhatjuk, mint a főzőtejszínt” – írták a tájékoztatóban.
A boltok polcain találhatsz tejszín megnevezésű termékeket is. E kategória szereplőinek zsírtartalma a Magyar Élelmiszerkönyv előírása alapján 18 és 45 százalék között lehet. A Szupermenta felmérésében szereplő összes „sima” tejszín 30 százalékos zsírtartalmú volt. Fő alapanyaga és sűrítőanyaga megegyezik a főző- és habtejszínével, a termék pedig főzéshez és tejszínhabkészítéshez egyaránt alkalmasak lehet.
A főző- és habkészítményeket egyebek mellett habalap, főzőkrém vagy habkészítmény megnevezéssel találhatod meg az üzletek kínálatában. Ezek jellemzően ivóvízalapúak, állati eredetű összetevőjük pedig lehet tejszín, tejfehérje, író vagy írópor is. Zsírtartalmuk 8 és 34 százalék közötti.
A növényi alternatívákat sem árt ismerni
„A sokrétű vásárlói igények minél szélesebb körű kiszolgálásának érdekében a boltok választéka egyre színesebb. Napjainkban már számos olyan készítmény is elérhető, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak tejet, illetve állati eredetű összetevőt. Ilyen növényi alternatíva például a kókusz és a rizs főzőkrém, vagy a zabkrém” – jegyezték meg a szakemberek. Ezen termékek szintén ivóvízalapúak, és kizárólag növényi eredetű alapanyagok felhasználásával készülhetnek. Zsírtartalmuk 8 és 31 százalék közötti, amelyet növényi zsír – például kókuszolaj, napraforgóolaj vagy repceolaj – tesz ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
