Abban, hogy milyen magasra növünk, a gének mellett szerepet játszik az is, milyen az életminőségünk, és milyen tápanyagokhoz jutunk hozzá – írja a Telex, ami cikkében több nemzetközi kutatás és tapasztalat alapján foglalta össze a testmagasságra vonatkozó legérdekesebb adatokat.
A török nemzetiségű Sultan Kösen a maga 251 centiméterével a ma élő legmagasabb férfi. Kösen rekordertársa a szintén Törökországból származó nő, Rumeysa Gelgi, aki 213 centiméteres magasságával 2021-ben került be a Guinness Rekordok Könyvébe. Ám még ők sem tudták megdönteni a valaha élt legmagasabb ember, az amerikai Robert Pershing Wadlow rekordját. Az 1918-as születésű férfi magasságát utoljára 1940 júniusában mérték, ekkor 272 centiméter magas volt.
Az extrém magasságok és a mögöttük általában megbújó rendellenességek mellett az is érdekes, hogyan változott az átlagos testmagasság az évszázadok folyamán, és mint az a vonatkozó kutatásokból kiderült, a ma élő ember magasabb, mint az évszázadokkal ezelőtt élt ősei. Európában például a 19. század közepén a férfiaknál az átlagos magasság 162 centiméter volt, míg ma egy átlagos európai férfi 177 centiméteresre nő.
Miért leszünk egyre magasabbak?
A növekedésben persze szerepet játszanak a gének, de az sem mellékes, hogy az elmúlt évtizedekben már kevésbé voltak jellemzőek az emberi életet veszélyeztető járványok, ezek ellen ugyanis már sokkal jobban tudunk védekezni. A kutatók szerint azonban a testmagasság alakulásában a legjelentősebb meghatározó elem a táplálkozás, a szervezetünkbe juttatott ételek minősége és mennyisége.
Ez is érdekelhet
A nagy ütemű növekedés az elmúlt években mérséklődött, ami többek között annak tulajdonítható, hogy az emberek kezdik elérni azt a felső határt, amin túl már nem tudunk tovább nőni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
