A gombafélék szénhidráttartalma alacsony, szinte semmi zsír nincs bennük, fehérjében ellenben viszonylag gazdagok. Energiatartalmuk is alacsony, egy csészényi adagban körülbelül 15 kalória található. Emellett pedig számos vitamin és ásványi anyag, például B6-vitamin, folsav, magnézium, szelén, cink és kálium.
Sok bennük az antioxidáns, így gyulladáscsökkentő hatásúak, éppen ezért egyes autoimmun betegségek esetén is jótékony hatással lehet a fogyasztásuk, legyen szó akár lupusról vagy sclerosis multiplexről . A gomba emellett azon kevés élelmiszerek egyike, amelyek D-vitamint is tartalmaznak, ami fontos, hogy erősebbek legyenek a csontjaink, illetve erősebb, ellenállóbb az immunrendszerünk. A gombákban található fitokemikáliák kutatások szerint hatásos öregedésgátlók, illetve szerepet játszhatnak a rákbetegségek kialakulásának megelőzésében is.
Gombákból több ezerféle létezik - különböző tápértékkel. Leggyakrabban a fehér csiperkét fogyasztják az emberek, amelynek különösen a káliumtartalma magas, míg a cremini és a portobello gombákban antioxidánsokból van nagyobb mennyiség. Rosttartalma az osztrigagombának, illetve a shiitake gombának a legmagasabb, utóbbinak, illetve a portobellónak pedig még a D-vitamin-tartalma is kiemelkedő. Bármelyik népszerű és a boltokban elérhető fajtát fogyasszuk is, csak jót teszünk vele az egészségünknek.
Nagyon fontos, hogy amennyiben vadon szedünk gombát, mindig ellenőriztessük szakértővel, mielőtt elfogyasztjuk! Több olyan fajta van ugyanis, amelynek fogyasztása mérgező, illetve súlyos esetben akár halálos is lehet. Az elkészítés módja szinte mindegy a gombák esetében, megfelelő tisztítás után akár nyersen is ehetők. Remek húspótlók, sok húsos étel vegetáriánus vagy vegán változata készíthető el gombából. Alacsony szénhidrát- és kalóriatartalma miatt diétázók, fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják.
Forrás: time.com
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: