Először tegyünk különbséget a összetevők, az adalékanyagok és a technikai segédanyagok között. Az összetevők közé a hozzávalókon túl olyan vitaminok, illetve más természetes, vagy természet azonos anyagok tartoznak, melyek az élelmiszer ízét, illatát, vagy tápértékét javítják.
Ezzel szemben az adalékanyagok nem jellemző összetevői az ételnek, javítják állagát, eltarthatóságát, emészthetőségét, élvezeti értékét vagy tápértékét. Ezeket az anyagokat önmagukban általában nem fogyasztjuk élelmiszerként.
Segédanyagok
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A technológiai segédanyagokról nem is szoktunk hallani, nincsenek nagyon előtérben. Ezeket a feldolgozás során alkalmazzák, hogy a technológiai folyamatokat segítsék (pl. habzás- vagy csomósodás gátlás, szeletelés vagy szűrés könnyebbé tétele). Az adalékanyagokkal szemben nagy különbség az, hogy a technológiai segédanyagokat – miután a gyártás folyamán a feladatukat teljesítették - eltávolítják az élelmiszerből, így az értékesítésre már csak nyomokban, funkció nélkül maradnak a termékben. Még a csomagoláson sem kell megemlíteni őket.
A három kategória között van átjárás: egy anyag - az adott felhasználástól függően - lehet összetevő, adalékanyag, vagy technológiai segédanyag is. A C-vitamin például lehet összetevő, de ha antioxidáns tulajdonsága miatt kerül az élelmiszerbe, akkor E330 néven, adalékanyagként kerül feltüntetésre.
Az E kódok titka
Az E betű azt jelöli, hogy az élelmiszer előállításhoz nélkülözhetetlenül szükséges, egészségre meghatározott mennyiségben nem veszélyes, a vásárlót meg nem tévesztő adalékanyagot az Európai Unióban engedélyezték. A bevizsgálást időről időre megismétlik, és ha a szempontoknak maradéktalanul nem felel meg a korábban engedélyezett anyag, akkor a továbbiakban nem kap zöld utat. A visszavont számot többet nem lehet kiadni.
A számoknak is van rendszere: 100-tól 199-ig színezékeket, 200-tól 299-ig tartósítószereket, 300-tól 399-ig antioxidánsokat jelölnek, de a sor folytatódik tovább a többi kategóriával, mint például ízfokozók , módosított keményítők stb.
Adalékanyag mentes élelmiszerek
Vannak olyan élelmiszerek, melyek előállításához nem használhatók adalékanyagok. Ilyenek a nyers élelmiszerek (például a zöldségek, a gyümölcsök, a nyers hús), melyeket csupán fizikailag dolgoznak fel (tisztítás, magtalanítás, hámozás stb.), valamint az ásványvíz, a méz, a kávé, a tea, a száraz tészta, a rizs, a növényi olajok, a tej, a vaj, az író is.
Károsak-e az adalékanyagok?
Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Bár az engedélyezési eljárás hosszú és alapos, legtöbbször több éves állatkísérletekkel alátámasztott, biztosan kijelenteni nem lehet, hogy ezeknek az anyagoknak az egészségre semmilyen káros hatása nincs. Ennek az is az oka, hogy az engedélyező testületek élelmiszerenként meghatározzák a megengedhető napi bevitelt (ADI: Acceptable Daily Intake), de azt senki nem figyeli és ellenőrzi, hogy egy ember egy napi élelmiszer fogyasztása nem tartalmazza-e esetleg ennek az értéknek a többszörösét.
Másrészt egyre több olyan kutatás lát napvilágot, melyek bizonyos allergiák , szervi károsodások, emésztőrendszeri zavarok, bizonyos betegségek kialakulása és egyes adalékanyagok közti összefüggésre mutatnak rá.
Mi a megoldás?
Ez is érdekelhet
Ebben a kusza, sokak által sokféleképpen magyarázott helyzetben azzal tudjuk az egészségünket leginkább támogatni, ha minél több ételt mi, saját magunk készítünk el nyers élelmiszerekből, illetve a fent felsorolt, adalékanyag mentes táplálékokat választjuk. Természetesen 100%-ban nem tudjuk kikerülni az élelmiszeripar által előállított termékeket. Ebben az esetben válasszunk bio minősítésű árukat, mert ehhez a besoroláshoz az adalékanyagok tekintetében is sokkal szigorúbbak a szabályok.
