A fejfájás kiváltó okainak sora szinte végtelen: az időjárásváltozástól a fáradtságon vagy a kialvatlanságon át az intenzív szagokig és érzelmekig számos esetben jelentkezhet a kellemetlen tünet, és persze előfordul, hogy valamilyen komolyabb egészségügyi probléma áll a rendszeresen visszatérő fejfájás hátterében. A fájdalommentes közérzet étkezésünkkel is összefügg; sokan tisztában vannak már azzal, hogy a dehidratáltságra, azaz az elégtelen folyadékfogyasztásra szervezetünk fejfájással próbálja felhívni a figyelmet. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az éhség is okozhat ilyesfajta panaszt. Pedig ez már egy 2015-ös kutatásból is kiderült. Akkor a szakemberek kimutatták, hogy a fejfájások 31 százalékáért az éhség a felelős, és közel ugyanekkora hányadban okoz fejfájást egy-egy kimaradt étkezés. Az éhség okozta fejfájás kialakulásáról és tüneteiről a boldsky.com portál készített összefoglalót .
Érzékeli az agy, hogy leesik a vércukorszint
Az éhség miatt jelentkező tenziós vagy migrénes fejfájást valójában agyunk váltja ki: amikor hosszabb ideig nem fogyasztunk semmilyen táplálékot, a vércukorszint leesik, ezt pedig az agy vészhelyzetként értékeli, és olyan hormonokat (glükagont, kortizolt és adrenalint) szabadít fel, amelyek segíthetnek megállítani a vércukorszint-süllyedést. Ennek a hormonfröccsnek a mellékhatásaként jelentkezhet fejfájás, fáradtság, tompaság vagy akár émelygés is. Ha pedig nemcsak ételt, de folyadékot sem vettünk magunkhoz jó ideje, az agyszövetekben aktiválódnak a fájdalomreceptorok, így még jobban hasogathat a fejünk. A helyzetet tovább ronthatja, ha nemcsak éhesek-szomjasak, de feszültek is vagyunk - a szakemberek szerint akár 93 százalékkal is fokozódhat a fejfájásunk, ha épp nagyon stresszes időszakot élünk.
Érdemes megfigyelni, pontosan hol érezzük a hasogatást: a halánték két oldalán jelentkező, feszítő fájdalom jellemzően az éhséghez köthető, és gyakran társul hozzá feszültség a nyak és a vállak területén. Ezenkívül intő jel lehet, ha a fejfájáshoz gyomorkorgás, fáradtság, kézremegés, szédülés, gyomorfájás, koncentrációs zavarok, izzadás vagy reszketés is társul - ezek mind-mind arra utalnak, hogy vércukrunk közelít a vészesen alacsony szinthez.
Mit tegyünk, hogy elkerüljük?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Szerencsére amilyen könnyen jön, olyan könnyen el is múlik az éhség okozta fejfájás, és amint enni kezdünk, a tünet fokozatosan alábbhagy. Ettől függetlenül érdemes megelőzni a gondot, és biztosítani szervezetünknek a rendszeres és kielégítő tápanyagpótlást.
- Étkezzünk rendszeresen, akár 5-6-szor is egy nap, de egyszerre csak kis mennyiségeket fogyasszunk. Lehetőleg egészséges, lassú felszívódású szénhidrátokat és teljes értékű fehérjéket fogyasszunk, ezek hosszú időre eltelítenek és segítenek egyensúlyban tartani a vércukorszintet.
- Ne hagyjuk ki a főétkezéseket, különös tekintettel a reggelire. Alvás közben akár 7-8 órát is étlen-szomjan töltünk, emiatt fontos, hogy ébredés után mihamarabb táplálékhoz jusson a szervezet.
- Kerüljük a cukros ételeket, italokat, mert ezek hirtelen emelik meg a vércukorszintet, amely a felszívódásuk után ugyanilyen hirtelen vissza is esik.
- Fogyasszunk bőségesen folyadékot! Az agy nehezen különbözteti meg a szomjúság- és az éhségérzetet, de ha hidratáltak maradunk, még a fejfájás előtt észlelhetjük, hogy ideje lenne harapni valamit.
- Vészhelyzet esetére tartsunk magunknál egy energiaszeletet, pár szem olajos magot vagy egy narancsot, almát, amit elfogyaszthatunk, ha hirtelen ránk tör az éhség.
