A tápértékjelölés – amely egységes formában mutatja meg az adott élelmiszer tápanyagtartalmát – néhány éve, kevés kivételtől eltekintve, minden csomagolt élelmiszeren megtalálható, és egy, a napokban tartott tudományos tanácskozáson az is kiderült, hogy tízből hét ember meg is nézi ezeket az adatokat. A GfK kutatása szerint ráadásul közel kétharmaduk még további információkat is szívesen fogadna arról, mennyire egészséges az adott élelmiszer.
Fontos információkat tartalmaznak a jelölések
Dr. Felkai Beáta, az Agrárminisztérium főosztályvezetője a TÉT Platform és a Trade magazin által szervezett szakmai találkozón elmondta, hogy a tápértékjelölés célja a magas szintű egészségvédelem megvalósítása a tudatos vásárláson keresztül. „Az élelmiszeripar szereplői nemzetgazdasági szempontból is kiemelten fontosak, így az utóbbi években több százmilliárd forintot fordítottunk a szektor támogatására. A kiváló minőségű élelmiszereket előállító hazai gyártók számára az elmúlt és az előttünk álló időszak egyaránt kihívást jelent, és ebben az időszakban folyik az az uniós projekt, amely a tápértékjelölés kiterjesztését célozza. Emiatt kiemelt jelentőségű, hogy a gyártók, kereskedők és a fogyasztók is minél több információhoz juthassanak” – emelte ki a főosztályvezető.
Még ebben az évben sor kerül egy olyan kutatásra, amelynek segítségével képet kaphatunk majd arról, hogy a fogyasztók mire és hogyan figyelnek a tápértékjelölés kapcsán, milyen többletinformációkat igényelnének és ehhez mely formátumot tartanák a leghasznosabbnak.
„A tápértékjelölés változása az élelmiszerelőállítók és -forgalmazók körében egyaránt nagyon aktuális téma” – mondja Hermann Zsuzsanna, a szektor legfontosabb kiadványa, a Trade magazin főszerkesztője. „Ezért is tartom kiemelkedő fontosságúnak, hogy a kutatás privát kezdeményezésben, és többszintű, szakmai-gyártói-állami összefogásban valósulhat meg. Örömmel segítjük a projekt elindulását tapasztalatunkkal, és bízom abban, hogy nemcsak a rövidesen várható változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást segíthetjük majd vele, hanem hozzájárulhatunk a fogyasztók egészségtudatos információkkal való ellátásához is” - tette hozzá.
A projekt ötletadója a Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület (TÉT Platform), amely évek óta végez hasonló témákban kutatásokat. A mostani projekttel egy többéves folyamatot szeretnének megalapozni, amiben nagy hangsúlyt fektetnek majd az edukációra. Mert a fogyasztók, bár figyelik az élelmiszereken található információkat, azokat sokszor nem értik teljes mértékben, amely megnehezíti, hogy valóban megalapozott döntést hozzanak a vásárlásaik során.
„Azt látjuk, hogy az egészségtudatosság egyre növekvő tendenciája mögött sokszor féligazságok, rosszul értelmezett információk szerepelnek, a magukat tudatos fogyasztónak gondolók körében erősebben élnek a táplálkozással, élelmiszerekkel kapcsolatos tévhitek is. A tervezett kutatás során elsősorban a fogyasztók tápértékjelöléssel kapcsolatos aktuális tudását szeretnénk megismerni, majd pedig a későbbre tervezett jelölési lehetőségeket megismertetve, célzott segítséget adhatunk mindenkinek, hogy az életmódja szempontjából legmegfelelőbb élelmiszert vehesse le a polcokról” – tette hozzá Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője.
A tanácskozáson a szervezők bejelentették, hogy kezdeményezésükhöz az Agrárminisztérium támogatóként csatlakozott, így idén megvalósulhat a projekt első fázisaként az a reprezentatív fogyasztói kutatás, amellyel képet alkothatunk a magyarok ismereteiről és elvárásairól az élelmiszerek tápértékének jelölése kapcsán. A kooperációhoz további támogatókat is keresnek az élelmiszeripar területéről, akik segítségével még mélyebb, részletesebb elemzések készülhetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
