Csaknem húsz betegnél jelentkeztek az ételmérgezéses tünetei a napokban, akik közül 14 ember a zalaegerszegi kórházban szorult kezelésre. A megbetegedéseket valószínűleg egy étterem menüjének elfogyasztása okozta.
„A zalaegerszegi Piccolo étteremben történt, halmozott enterális tüneteket okozó, élelmiszer eredetű megbetegedéssel kapcsolatos teljes körű kivizsgálás még nem zárult le. A részleges vizsgálati eredmények alapján azonban megállapítható, hogy a megbetegedéseket nagy döggomba mérgezése okozta. A létesítménnyel szemben alkalmazható hatósági intézkedésekről a további vizsgálati eredmények függvényében dönt a kormányhivatal, melynek során eljárást indíthat, és élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabhat ki, 150.000 Ft-tól 2.250.000 Ft-ig terjedő mértékben" – írja a zaol.hu, a Zala Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatására hivatkozva.
„A döggomba ugyan valóban mérgező gomba, de általában csak gyomor-bélrendszeri tüneteket, hányingert, hányást, hasmenést tud okozni. – pontosít Dr. Zacher Gábor toxikológus - Előfordulhatnak azonban nagyon enyhe idegrendszeri tünetek, vagy izomrángások, esetleg keringési zavarok, elesettség, néha zavart öntudat, izomgörcs, de ezek nem számottevőek. Egyértelműen le kell szögeznünk, hogy a mérgezés nem halálos. Ettől még persze veszíthet valaki olyan sok folyadékot a hányás, hasmenés során, amitől leromlott állapotba kerül, de alapvetően egy nagy döggomba által okozott mérgezésbe nem szoktak belehalni.”
Felmerül azonban a kérdés, hogy hogyan kerülhet egy éttermi levesbe az érintett mérgező gomba?
„Alapvetően a beszállító a kiindulási pont, hogy ki az, aki az étteremhez szállítja az alapanyagokat. Jó eséllyel az alapanyag beszállító juthatott a mérgező gombához, vélhetően csak a nem mérgező gombákhoz való belekeveredés során. – folytatja Dr. Zacher Gábor. Nyilvánvaló, hogy a döggombát nem termelik sehol, a természetben vadon nő. Valószínűleg ez belekeveredhetett a többi közé. Az étterem ebből a szempontból elvileg nem vétkes, de ezt majd az ÁNTSZ vizsgálata fogja kideríteni. Nyilván persze az is kérdés, hogy ezt az alapanyagot a beszállító hogyan szállította? Eleve pucoltan, felvágva, bezacskózva jött, vagy pedig ott kellett az étteremben elkészíteni? Vagyis az alapvető előkészületi munkálatok során megmosni, lehúzni a héját, felszeletelni. Ugyanis ez utóbbi esetben érezni lehetett volna rajta a döggomba jellegzetes szagát (nem véletlenül kapta ezt a nevet). De egy étterem, főleg ahol ilyen sok emberre főznek, előre elkészített, gyakorlatilag megpucolt, felszeletelt alapanyagokat használ.”
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
„A beszállítónak alapvetően egy minősített helynek szükséges lennie. Előfordult már korábban a mák esetében is, hogy olyan helyről szereztek be alapanyagot, ahonnan nem étkezési mákot kaptak. Ugyanis az étkezési mákban nem található olyan alkaloid, amelyik esetleg gondot okozhatna az emberi szervezetben, de a nem étkezésre szánt mákban, (amit akár otthon valaki termeszt, kvázi engedély nélkül) belekerülhet elméletileg olyan hatóanyag, amely kárt okozhat. Egy másik példa, amikor csattanó maszlag került bele a levesbe egy budapesti étteremben. Ezután 20-30 ember kórházba került, atropinos hallucinációs (idegrendszeri) tünetekkel" - mondta el a szakember.
Ez is érdekelhet
Zacher úgy gondolja, hogyha itt a szabályoknak megfelelően jár el az adott étterem és a beszállító, akkor ennek a valószínűsége gyakorlatilag nulla. "Biztos, hogy kell lenni ilyen esetekben valamiféle olyan szabálysértésnek, amely azt feltételezi, hogy a beszerzési forrás nem volt megfelelő, ellenben valószínűleg olcsóbb volt. Jellemzően ezeknek az eseteknek rendkívül kicsi a valószínűsége, ennek ellenére 2-3 évente előfordulnak" - emelte ki.
Legjobban: